Századok – 1910
Értekezések - VISZOTA GYULA: Széchenyi és a pesti hengermalom. - III. és befejező közlemény 441
448 VISZOTA GYULA. jában és februárjában hozzá intézett levelei igazolják. Ez időtájt a malom lisztje kevéssé fogyott, úgy hogy Febr árúsítóknak adta ki a lisztet s azon volt, hogy a lisztet a külföldre (Bécs, Linz stb.) is kiszállítsa. Az 1842-iki tél ugyanis nagyon rossz volt s ez kihatott a malom üzemére. A búzával üzérkedni kezdtek. A vasöntő és a műhelyek felállítása és fentartása felemésztette az alaptőke megmaradt részét, úgy hogy forgótőke nem maradt. A malom hitelből élt, pénzt akkor csak 10%-ra tudott kapni, ezt is csak Széchenyi közvetítésével. Az is megtörtént, hogy maga Széchenyi adott saját pénzéből kölcsönt. Fehr ajánlatára Széchenyi az 1843 április 21-iki közgyűlésen előtárta e veszélyes helyzetet és sürgősen ajánlotta az alaptőke felemelését, a mibe azonban a részvényesek, úgy látszik, nem egyeztek bele. Később Fehr a forgótőke beszerzésére két módot ajánlott Széchenyinek : vagy egy nagyobb kölcsön felvételét, esetleg elsőbbségi kötvények kibocsátásával vagy pedig a vasöntő és a műhelyek elválasztását és önállósítását egy külön társaság szervezésével, hogy a malom e költségei felszabaduljanak.1 Az 1843 június 19-iki közgyűlés igazolja, hogy Széchenyi ismét elfogadta Fehr ajánlatát s ennek értelmében 60.000 frt tőkének a beszerzését javasolta. A közgyűlés felhatalmazta a választmányt, hogy a tőkét olcsó kamatra (legfeljebb 6%-ig) szerezze meg kölcsön útján vagy pedig 500 frtos (6%-os) elsőbbségi kötvény kibocsátásával. Másnap a választmány meg Széchenyit kérte fel, szerezzen a pozsonyi vagy soproni takarékpénztárnál kölcsönt. Széchenyi Fehr ajánlatára az öntöde és műhelyek elválasztását is szóba hozta ezen a közgyűlésen, a mely a kérdést a választmánynak adta ki tanulmányozás és a legközelebbi közgyűlésen való jelentéstétel végett, a mi az 1845-iki közgyűlésen tényleg meg is történt. A folytonos pénzzavar és a hitel igénybevétele természetesen kihatott a malom mérlegére, úgy hogy ez az 1844. évben az. 1 1843-ban újabb kellemetlenség érte a malmot ellenségei részéről. Április 1-én feljelentették a malmot a városi tanácsnál, hogy a gyári és műhelyi helyiségekben bort árulnak, azonkívül a műhelyekben az engedélyezett munkán kivűl mást is végeznek. A város vizsgálatára kitűnt, hogy a bort csakis munkásainak adja el, az öntőben pedig esztergályos-, kovács-, lakatos-, kovács-, asztalos-munkát vállalnak. A tanács erre a tűzoltó csebrek készítését megtiltotta okt. 4-iki végzésével. A malom a helytartótanácshoz fordult s ez decz. 20-iki rendeletével ezt is megengedte, mivel ilyen csebreket nem készítenek a városban. (Lásd a városi levéltár fentidézett actáit !)
