Századok – 1910

Történeti irodalom - Lengyel művek. Ism. Divéky Adorján 415

426 TÖRTÉNETI IRODALOM-a kalandos sagani herczeget, Jánost s megtámadta Lőcsét, Egert, Tokajt, Sztropkót, Bártfát. Kázmér, a két testvér atyja, ezek után Ulászlót védte s az engedetlen Albertet sorsára hagyta. Ulászlót elismeri magyar királynak, a mint ez Ulászlónak a kassaiakhoz írt leveléből kitűnik (». . . nos iam [paterna Maiestas] regem Hungáriáé seribit et apellat, quod antea nunquam fecit«). Eperjesnél Szapolyai reáütött Albertre, ki, bár vitézül védte magát, elvesztette a csatát s alig tudott Eperjesre menekülni, mely január első napjaiban megadta magát. Albert visszatért Lengyelországba, hol sokat veszített tekintélyéből és népszerűségéből kalandos eljárása miatt s legközelebbi pártfelei is, mint Kmita Péter és mások, ellenfeleivé váltak a királyválasztás alkalmával. Magyarországon nemcsak azért voltak elkeseredve ellene, mert pusztította az országot, hanem különösen azért, mert miatta kellett siettetni a Miksával való békét, mely oly kedvezőtlen volt. Igen élvezetes, szinte regényszerű olvasmányt nyújt Pawinski I. Zsigmond fiatal éveiről,1

mely reánk nézve különösen művelődéstörténeti szempontból igen érdekes. Kázmér lengyel király fiai jól el voltak látva ; Ulászló magyar és cseh király volt, János Albert a lengyel trónon ült, Sándor Litvánia kormányát vezette önállóan, Frigyes, a legfiatalabbik, gnézeni bíboros érsek volt. Csak Zsigmondnak nem volt foglalkozása s nem volt jövedelme, mert Kázmér üres kincstárt és sok adósságot hagyott hátra. Zsigmond jövendő sorsának megbeszélése czéljából 1494 tavaszán családi tanácsot tartottak Lőcsén. Eleinte Moldvát akarták neki adni, de később lemondtak róla s Ulászló meghívta őt Budára. 1498-ban érkezett Zsigmond Budára, hol eleinte igen csendesen, visszavonultan élt. Szorgalmasan járt a Szent János templomba, hol III. Endre nyugodott, meg a Boldogasszony templomába. Gyakran eljár a meleg fürdőbe is (valószínűleg a Ráczfürdőbe), hova kísérete is sokszor elmegy. A mint több és több ismeretséget köt, konyháját elhalmozzák ajándékokkal ; a budai barátoktól baraczkot, almát, körtét kap, a püspökök csukát, lazaezot, szalonkát, fáczánt küldenek ; pisztrángot, olajat, bort hoznak neki. A magyar főpapokkal és főurakkal igen jóban van s gyakran fordul meg udvaraikban. Meghívja őt Báthory Miklós váczi 1 Adof Pawv'iski. Mlode tata Zyamunta Stareao. Warszava, 1893. 291 1.