Századok – 1910

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - III. közl. 38

390 DIÍ. KOMÁROMY ANDRÁS. Szaniszló püspök szerencsésen eljutott Veszprémbe, melynek erős falai között nagy érdeklődéssel kísérvén a török sereg mozdulatait, megkezdé ismét a correspondentiát és a kapitányokat hírrel tartotta. A Pécsről szerte-széjjel menekülő jámborok azonban — ha Istvánffy elbeszélésének hitelt adhatunk — többnyire pórul jártak, mert a fogságban levő Pekry Lajos és Verbőczy Imre katonái útközben megtámadták, kirabolták őket és sokat le is vágtak bennök.1 A főpap talán még jól ki ?em nyughatta magát a rettenetes futás után, mikor arról értesült, hogy Pécs veszedelmeért egyedül őtet kárhoztatják és Nádasdy Tamás, a kiben, mint számtalanszor erősítgette, Isten után legjobban bízott, javait közprédára bocsátván, magát halálra keresteti. Most rémült csak meg igazán, mert az országkapitánynak Veszprém körűi kóborló katonái azt híresztelték, hogy Nádasdy parancsára valaki hol éri, bátorságosan megölheti és minden javaiból kifoszthatja. A tisztes férfiú, a ki távolról sem gyaníthatta, hogy a dolog ilyen veszedelmes fordulatot vegyen, 1543. julius 28-án levelet írt Nádasdynak, melyben méltatlan üldöztetését nagy szive fájdalmával panaszolván, szokása szerint mennyre-földre esküdözik, hogy ő ártatlan a dologban. Látja Isten — úgymond — hogy sem mulasztás, sem vétek nem terheli, mert mindent elkövetett, hogy a veszedelmet feltartóztassa, de senki sem hallgatott reá s a fontos véghely megmaradásáról kellőleg nem gondoskodtak. Mégis ő reá vetnek, holott Isten a tanúja, hogy csak akkor szánta el magát a menekülésre, mikor a huszárok, a török közeledésének hírére megtagadták elöljáróiknak az engedelmességet és sem kéréssel, sem fenyegetéssel nem lehetett őket többé visszatartani. A kevésszámú gyalogsággal pedig ugyan mitévő lett volna ? De majd megkeresi a királyt, hogy törvénynyel lássák meg a dolgát, Mert nem elég, hogy annyi sok fáradsága, nagy költekezése után most már csaknam koldusbotra jutott, ráadásúl még tisztességétől is meg akarják fosztani, holott becstelenül nem kíván élni. induló szultán junius 29. napján kelt át a Dráván, minekutána Murád béget Pécs ellen kiildé, melynek lakosai meghódoltak s az izlám népe bevonúlt a várba stb. stb. -— megjegyzi, hogy a győzelem hirnöke — úgymond — az említett napon érkezett a padisahhoz. V. ö. Török történetírók II. k. 239. és 308. 1. Verancsics összes munkái I. k. 233—234. 1. Alapy János — a kit Nádasdy Zrinyi Miklós ajánlatára fogadott meg, április 24-én már Pécsre érkezett 110 lóval. Paksy János junius 15-én azt írja, hogy 75 lóval szolgál, de nyilván csak kapitánysága után (Orsz. Levéltár, Nádasdy iratok). • 1 Istvánffy Lib. XV. Budai Ferencz mentegeti Verbőczy fiát, mondván, hogy a rablás kétségkívül az ő akaratja nélkül történt »mert bizonyos, hogy ő Zrinyi Miklóssal, Báthory Bonaventurával és másokkal már akkor a haza oltalmazására összeszövetkezett volt a törökök ellen«. Polg. lexicon III. к. 745. 1.