Századok – 1910
Értekezések - VISZOTA GYULA: Széchenyi és a pesti hengermalom. - II. közl 372
382 VISZOTA GYULA. s mindenki előnyöket akar a maga számára kieszközölni. Baj az is, hogy a hengermalom Magyarországon az első kereskedelmi társaság s így az embereknek nincs még tiszta fogalmuk ily üzletről. Az igazgatóságnak az a panasza, hogy egyes választmányi tagok folytonosan gyanúsítanak, basáskodnak, hogy a számadást állandóan szidják, de a felülvizsgálását folyton halogatják, miáltal az üzlet megakad, és végül hogy már megszavazott ügyeket ismét napirendre hoznak. Killias felkérte Széchenyit, vizsgáltassa meg a szolgálat ellen felmerült panaszokat, hogy a tisztviselők vagy igazolhassák magukat vagy büntetésüket vegyék. Véleménye, hogy a személyzet megállja helyét s itt pótolhatatlan, mi meggondolandó körülmény, mert ha elvesztik türelmüket, örömüket, könnyen megtörténik, hogy távoznak, a mi a társaságnak hátrányára lesz. Killias utóbb említett levelében saját személyéről jelezte, hogy állandó ittléte lehetetlenség, azért czélszerű volna, ha csak ott működnék közre, a hol okvetetlen szükséges és hasznos. Nélkülözhetetlen volt ugyanis házánál, azért ez úgy akarta az ügyet elintézni, hogy az igazgatóság kettéválasztását (műszakira és kereskedelmire) ajánlotta, úgy, hogy a két igazgató egymástól független s a választmánytól függő volna, A műszaki igazgató, Fehr Vilmos már szerződtetve volt, kereskedelmi igazgatónak a ház Schauber nevű alkalmazottját ajánlotta, a ki 1840 novemberében jelentkezett is Széchenyinél. Széchenyinek azonban nem igen tetszett Schauber s Putzernek ki is fejezte,1 hogy legalább is szükséges volna, ha Killias Schaubert hivatalába bevezetné. Schauber nem sokáig lehetett itt s valami különösebb nyomot nem hagyott maga után. Ügy látszik, Széchenyi rábeszélésére Killias megmaradt egy ideig. Erre vall a társaság 1841 jan. 2-iki választmányi ülésében tett felszólalása, melyből a Holzhammer-czéget felkérik, küldje a búzabevásárlás eszközlése miatt Killiast, mert őt tekintik a malom igazgatójának. Egyébként Killias el is jött s a bánáti megyékben járhatott is a fenti ügyben, a melyre neki Széchenyi Hertelendy Ignácz torontáli főispánhoz, és Karácsonyi László alispánhoz ajánlólevelet is adott.2 1 1840 nov. 26-iki levele. Ebben Széchenyi véleményét is kifejezi a malom épületéről. Véleménye szerint jól van építve, impozáns, de sokba került. Angliában szolidabban építették volna, nagyon fényesnek tartanák, de itt szükséges az üzlet emelésére. Kijelenti azt is, hogy lelkén viseli az intézmény sikerét, nemcsak belefektetett pénze miatt, hanem azon magasabb szempontból, hogy ne ->modern rom« alapítója legyen, mert a sikertelenség rosszabb Magyarországon az elemi csapásnál. 2 Később, az 1841 szept. 16-iki választmányi ülésen, midőn Killias újból lemondott, ismét megkérte, hogy legalább a közgyűlésig maradjon.