Századok – 1910
Értekezések - PIVÁNY JENŐ: Mann Dudley Ambrus küldetése 353
MANN DUDLEY AMBRUS KÜLDETÉSE. 1824 január 19-én az amerikai Egyesült Államok congressusának képviselőházában nevezetes beszéd hangzott el. Az akkor népszerűségének és szellemi képességeinek már delelőj éhez közeledő, negyvenkét éves Webster Dániel mondotta. Alkalmat rá az adott, hogy Monroe elnök évi üzenetében a legmelegebb rokonszenv hangján emlékezett meg a görögök függetlenségi harczárói, a ház előtt pedig javaslat feküdt, a mely följogosítja az elnököt, hogy — ha alkalmasnak találja —- külön ügynököt vagy meghatalmazottat küldjön Görögországba. Nevezetes e beszéd mint szónoki remekmű. Formája tökéletes ; érvelése meggyőző ; nyelvezete tiszta, erőteljes, itt-ott költői is, de mentes minden hatásvadászó vagy bombastikus szóvirágtól és megcsillan benne azon nyugodt, méltóságteljes és éppen mérsékeltségével ható irónia, a melyet Webster oly szívesen alkalmazott politikai ellenfeleivel szemben. Amerikában még ma is ezt tartják a legtökéletesebb szónoklatnak, a melyet a washingtoni képviselőház naplója őriz. Nevezetes e beszéd azon elveknél fogva, a melyek az Egyesült Államok megalakulásának és történelmi fejlődésének okszerű következményei ugyan, de a melyeket addig senki sem fejtett volt ki és foglalt volt össze oly tökéletesen. Azt mondja Webster, hogy a Szent Szövetség tulaj donképen két elv kinyilatkoztatására és alkalmazására alakult. Az egyik az, hogy minden jog vagy alkotmány, a melylyel a népek bírnak, csak az uralkodók adománya. Hivatkozik az 1821 májusi, laibachi körjegyzékre, a mely azt állítja, hogy >>a törvényhozásban és közigazgatásban való hasznos és szükséges változtatásoknak csakis azoknak szabad akaratából és intelligens meggyőződésé-SZÁZADOK. 1910. V. FÜZET. 25