Századok – 1910
Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - I. közl. 24
28 DR. LUKIÎTICH IMRE. Csákyhoz, kit pártja magára hagyott, s minden igyekezetével a medgyesi végzések megsemmisítésén fáradozott, jóllehet azok megalkotásában pártjának éppen annyi része volt, mint az ellenfélnek. Sikerűit is a nádort fegyveres közbelépésre birnia, 1 de így Erdélyt idegen beavatkozások veszedelmének tette ki. Ez, továbbá a nádor kudarcza, mely a Bethlen-pártiak éberségének volt tulajdonítható, pártját végkép felbontotta s helyzetét Erdélyben tarthatatlanná tette. A Bethlen-párt az utóbb történt események hatása alatt a közvélemény előtt nemzeti párttá lesz, melynek főerőssége éppen a sikerekre hivatkozható hagyományos politika folytatására irányuló törekvése volt s ezért a katholikus pártnak, ha csak törekvéseit teljesen népszerűtlenekké tenni nem akarta, vissza kellett vonulnia. Az 1630 szeptemberi kolozsvári országgyűlésen Katalin lemondatása valóban minden nehézség nélkül megtörtént, 2 sőt a rendek egyhangú akaratából Bethlen is elnyerte az annyira óhajtott fejedelemséget, 3 éppen akkor, midőn az csaknem elérhetetlennek látszott előtte. De ugyanebben az időben Rákóczy György, kit a pártküzdelmek kétségesebb pillanataiban maga Bethlen biztatott fel az erdélyi fejedelemségre, már útban volt Erdély felé. A bécsi udvar már Bethlen Gábor halála után sejtette, hogy a trónért folyt versengések nem maradnak pusztán helyi jellegűek, hanem azon viszonynál fogva, mely Erdélyt a kapcsolt részekhez fűzte, Erdély határain kivűl is hatással lesznek. Elsősorban Rákóczy Györgytől tartottak, kit állítólag maga Bethlen Gábor is legméltóbb utódaként emlegetett ;4 Felső-Magyarország leggazdagabb birtokosa volt, kit azon szolgálatokon kivűl, melyeket mint Bethlen Gábor hadvezére a támadások alkalmával Erdélynek s általában a magyarságnak tett, az a jogczím is ösztönözhetett, hogy atyja is erdélyi fejedelem volt. 5 Minderre Esterházy nádor még 1629-ben felhívta az udvar figyelmét, 6 mely Pázmány javaslataira hallgatva 7 Rákóczvt tanácsosává 1 Erd. Orsz. End. IX. 46. 1. 2 Erd. Orsz. End. IX. 50. 1. 3 Kemény : Önéletírása. 194. 1. V. ö. Bethlen 1630 okt. 19-iki levelét a budai vezérhez. Tört. Tár. 1885. 110—11. 11. Erre hivatkozik 1636 január 12-iki kiáltványában is. Üj Magyar Múzeum. 1856. I. 237. 1. 4 Nagy Szabó Ferencz krónikája. (Mikó : Erd. tört. adatok. I. k. 143. 1.) Szalárdi : Siralm. magy. lcrón. 67. és 70. 11. Réthi István 1634 április 6-iki levele Rákóczyhoz. (Szilágyi : Levelek és okiratok etc Bpest. Akadémia. 1883. 187. 1.) E szerint Bethlen óhajtásáról a porta is tudott. 5 Erdély rendei az 1630 deczemberi fehérvári országgyűlésen ugyanezekkel indokolják Rákóczy megválasztatását. Erd. Orsz. Emi. IX. 150. L 6 Szilágvi S. : I. Rákóczy György. Budapest. 1893. 158. 1. • Erd. Örsz. Emi. IX. k. 13. 1. 1. jegyzet.
