Századok – 1910

Történeti irodalom - Smičiklas T.: Codex diplomaticus regni Croatiae Dalmatiae et Slavoniae. Ism. Šufflay Milán 333

történeti irodalom. 333 ból ismeretes tartalmat összeveti Fríz András és Kronegh I. Fridrik egy-egy ily czímű drámájával s az előbbiét ismeri fel a kolozsvárinak forrásául. Végűi rövidesen Kunits Ferencznek, a Sedecias szerzőjének, vagy Handler András páternek tulajdonítja a kéq. darabot. Gerencsér mindenesetre követésre méltó példát adott két igazán kitűnő iskoladráma s két nem jelentéktelen programra közrebocsátásával. Üjabb, más közlések is gazdagítják ugyan ismereteinket : de úgy véljük, a már ismert kéziratos iskoladrámákat (pl. a kézdivásárhelyi minorita-drámákat) nagyobb csoportokban, talán gyűjteményesen is érdemes volna (egyelőre szöveg-kiadásként) mielőbb közzétenni. GÁLOS REZSŐ Codex Diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae. Edidit Academia scient, et art. Slavorum meridionalium, auxilio regiminis Croat., Daim, et Slav. Collegit et digessit T. Smiciklas. Vol. VI. diplomata annorum 1272—1290 continens. Zágráb, 1908. 8-r., VIII., 815 1. Mint az előbbi kötetek,

1 úgy ez a kötet is igen sok új anyagot tartalmaz, főleg a dalmát városok levéltáraiból. Az innen merített eredeti okleveleken kivűl itt először a notarialis könyvekbe felvett okiratok is merülnek fel. A szóban forgó időben ilyen könyvekkel csak Raguza és Zára levéltárai rendelkeznek ; s míg Creste de Tarallo zárai közjegyző könyve (1289.) legnagyobb részben már ismeretes volt (kiadta Jelié, Vjestnik hrv. wrkiva I.), addig a »Diversa Cancellarie« czímű raguzai könyvek tartalmáról eddig csak a Jirecek munkái nyújtottak fogalmat. A kiadó két ilyen könyvet szedett darabokra, de a mint alább meg fogjuk látni, ezen bonczolásnál igen szerencsétlen keze volt. Mind a két könyvet Thomasinus de Savere de Regio, raguzai közjegyző írta f az egyik 1282—1284., a másik 1284—1286. évekből való darabokat tartalmaz, kivűl azonban mint »Diversa Canc. 1275«-ből szerepel.2 Az egyes darabok olykor pontosan vannak keltezve, olykor azonban csak hónap és nap szerint. Itt aztán az évszámot csak nehezen lehet megállapítani (arra való eszköz a comesek és az esküdt bírák nevei) és ezt a nehézséget a kiadó nem vállalta magára. Rosszul vannak keltezve a következő számok : 98., 417., 425 és 475. íme a bizonyítás : 1 L. Századok 1909, 69. 2 L. Jirecek, Arch, für slavische Phil. XXVI, 187.