Századok – 1910
Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: A mérges vipera és az antimonialis. Korkép Kún László idejéből 1
24 KARÁCSONYI JÁNOS. A MÉRGES VIPERA ÉS AZ ANTIMONIALIS. nak rendelkezéseit (1288. augusztus 8.) magáévá tette és szétküldé, semmi bajt sem okoztak. Űgyis feltételesek voltak ; részben, a mennyiben a királyné fogságát illették, már tárgytalanná váltak.1 Ha Szabó Károly és Pauler ismerik Lodomér érsek 1288. május 8-iki felterjesztését és megtudják ebből, hogy nem egy, hanem két fordulat volt IV. László magaviseletében az 1288. év folyamán, akkor természetesen nem tartják igazságtalannak és tárgytalannak a pápai leveleket, megtalálják a nyitját annak, miért kellett az 1288-iki kibékülés után 1289. júniusában a fövenyi országgyűlésen IV. Lászlónak megint kibékülnie hazánk rendeivel. Más szempontból kell tehát megítélnünk az 1288 márczius 21—április 21. között kiadott leveleket és megint más szempontból az 1288. április 21. után keltezetteket. Az előbbiek a király és a nemzet kibékülése, az utóbbiak a második nagy összeveszés után keletkeztek. Mindezt csak annak köszönhetjük, hogy Lodomér érsek levelei legalább másolatban napjainkig fenmaradtak és azokat Langlois úr oly ügyesen felfedezte. De nem csupán hazánk közügyeinek szempontjából, hanem irodalomtörténeti szempontból is jelentősek e levelek. Nem ok nélkül írta rá a XVIII. századbeli franczia, tehát teljesen érdektelen lajstromozó, hogy »érdekesek stylusuk miatt«. A szó legnemesebb értelmében megsértett, az országért és a keresztény vallás megmaradásáért mélyen aggódó erős hazafi szólal meg Lodomér soraiban s bár itt-ott a másoló hibázott, mégis méltó volna e levél a fordításban jártasabb, nyelvünk gazdag fordulatait jobban ismerő író tollára, mint a minő én vagyok. Még az iskolatörténetre is találunk benne adatot, mert kitűnik, hogy már Lodomér gyermekkorában, tehát a tatárjárás előtt tanították a káptalani iskolákban a classikus meséket és onnan ismerte az érsek mind Protheusnak IV. László királyra annyira illő változatait, mind Theonnak rágalmazó nyelvét. Mindenesetre nagy köszönettel tartozunk tehát Langlois úrnak felfedezéséért és azon becses fáradozásáért, hogy Lodomér érsek levelét rendelkezésünkre bocsátotta. Hazánk 1288. márcziusmájusi eseményeit, az örvendetes és kétségbeejtő eseményekben annyira gazdag napokat, Eduának, a mérges viperának befolyását, Erzsébetnek, az apáczafejedelemasszonynak hivatásával annyira ellenkező cselekedetét, IV. Lászlónak indulatosságát e nélkül talán sohasem ismertük volna meg és az 1288. augusztus 8-iki pápai levelek helyes értelme is örök homályban maradt volna. KARÁCSONYI JÁNOS. 1 A magi/ar nemzet története az Arpádházi királyok alatt, II. 516., a II. kiadásé 401. 11.
