Századok – 1910

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - IV. közl. 298

bethlen istván támadása 1636-ban. 307 is követeit, hogy mindenképpen azon legyenek, »ha Budára kapucsiát fognának küldeni, annak olynak kellene lenni, a ki mihozzánk addictus volna« ; legyen gondjuk arra, hogy azt lekötelezzék, »Budán ne corrumpálhatnák«,1

de mint láttuk, a porta Tholdalaghyék minden fáradozása ellenére is a budai vezér kívánságának megfelelően járt el. Mivel azonban a porta magának tartotta fenn a döntést a beérkező jelentés alapján, s addig a további tárgyalásokat fel is függesztették, Rákóczynak volt ideje a készülődésekre. Ez az időhaladék volt Tholdalaghyék követségének egyetlen érdemleges eredménye. Sebessy portai jelentései, melyekkel Tholdalaghyék tudósításai lényegileg megegyeztek, kétségtelenné tették Rákóczy előtt, hogy a keleti bonyodalmak miatt, melyek a porta hadierejét nagyrészt lekötötték, neki végső esetben is csak az Erdélylyel területileg közvetve, vagy közvetlenül érintkező hódoltságiakkal kell megmérkőznie. Erdélyt azonban még így is az a veszedelem fenyegette, hogy egy időben több oldalról éri támadás 2

s Rákóczynak megosztott hadierejével nem lesz módjában a sikeres védekezés. Elodázhatatlan szükségnek látszott tehát előtte a keleti határok védelme. Lengyel szövetségre gondolt, kikkel a törökök a XVI. század óta állandó ellenségeskedésben állottak s a lengyel fenhatóság alatt lévő s határőri szerepet teljesítő kozákokat óhajtotta közvetlen beavatkozásra birni egy Erdély ellen irányuló török támadás esetén. Ezért Tholdalaghyék követségének elindításával egyidejűleg Szentpáli Istvánt a kozákokhoz küldte (június 14) a következő utasítással : Minden feltűnést kerülve igyekezzék találkozni Koniecpolski lengyel generálissal, a kozákok főnökével s adja értésére a kozákok mozgolódását, kik Moldva közelében táboroznak, várván a kedvező alkalmat a Rákóczy val szövetségben álló havasalföldi vajda megtámadására »s onnat az vajdát kiűzvén, tovább is igyekeznek«. Híre jár, hogy a török császár Drinápolyba fog jönni, a dunai hadakat is »felültetné több hadaival együtt«, állítólag »vigyázás kedvéjért«, de ezt nem lehet jóra magyarázni. Segítené-e a generális Rákóczyt abban az esetben, ha mindezen készülődések ellene irányulnának ? Szükség volna a kozákok mozgósítására, hogy a moldvai vajda és a tatárok tőlük tartván, »magokra vigyáznának inkább, hogy sem mint Havasalföldére, avagy mifelénk igyekeznének«. Czélszerű volna, ha a generális néhány ezer kozákot készenlétben tartana Lemberg táján, hogy »ha nekünk 1 1636 aug. 10-iki levele. (Szilágyi : Levelek és okiratok etc. 438. 1.) 2 Erre vonatkozik Rákóczynak 1636 jún. 9-én Pázmányhoz írt érdekes levele. (Egykorú másolata a gr. Bethlenek keresdi levéltárában.)