Századok – 1910

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen István támadása 1636-ban. - IV. közl. 298

bethlen istván támadása 1ő36-ban. 299 csak a segesváriaknál okozott nehézséget, kik azt egyenesen megtagadták, főleg akkor, midőn a fejedelem kijelentette, hogy ha a szükség úgy kívánná, szándéka Segesvárra udvarával visszavonulni. »Hosszas rábeszélések után« s a fejedelem azon Ígéretére, hogy ott tartózkodása esetén sem fogja várukat lefoglalni, a hűségesküt letették,1 sőt mikor a fejedelem haditerheiken jelentékenyen könnyített,2

még abba is beleegyeztek, a mi ellen pedig a Rákóczyhoz küldött követeik által tiltakoztak, hogy »kit Isten eltávoztasson, ha az szükség úgy kívánja, hogy ő ngának városunkban kellene akar mely szükségének idején jőni, szorulni, minden hozzátartozóival minden halogatás nélkül« bebocsátják.3

A szászok hűségének biztosítására irányultak Rákóczy azon intézkedései is, melyekkel pl. 1635 november havában megengedi, hogy a brassai rézművesek »minden harminczad fizetés nélkül« szállíthassanak rezet a belényesvidéki rézbányákból,4 vagy midőn 1636 júliusában kelt védőlevelében felhatalmazza a brassai kőmíves czéhet, hogy »társaságokon kívül való kontáros műveseket, kik privilégiumok ellen akarnak élni, szabadoson az Barczaságon megbüntethessék.« 5 Rendezendőnek tartotta viszonyát a székelyekhez is, főleg azért, hogy Székely Mózes törekvéseit ellensúlyozza. így Bardóczszéket önállósította s megengedte a szék lakosainak, hogy ezentúl magok közül választott alkirálybirájok legyen, megtartatván a szék főszolgabírójának a választásban és beiktatásban volt eddigi befolyása.6 Megszüntette továbbá (1636 jan. 30.) a közöttük való magszakadás esetében a kihirdetést és a királyi jogot ; e szerint »ezentúl soha, semmi időben a székely urak között, azok magszakadása esetében sem ezen magszakadás ki ne hirdettethessék, sem javaiknak a mi fiscusunk és utódaink, Erdély törvényes fejedelmei részére lefoglalása s valakinek azokba 1 Chron. civit. Schaesburg." (Kemény : Fundgruben II. 113. 1.) Kraus : Siebenbürg. Chronik. (Font. Rev. Auslr. III. 120—21. И.) 2 »Ngod oly kglmes urok volt nekik, hogy Ngod nem kévánta tőilök, mint Báthory Zsigmond, hogy minden tíz embernek egyike hadba menjen, az kileneze tartsa el hópénzen az tizediket, néha pedig az ötödik embernek egyike ment el az hadba, az négye tartotta el hópénzzel.« »90 gyaloggal tartoztak volna mindenkor, hogy az hadba kiildenének, de Ngod csak felével contentus.« Bethlen Ferencz 1636decz. 13-iki levele. Tört. Tár 1907. 241. 1. 3 1636 febr. 10-én kelt reversalisuk hit. káptalani másolata a gr. Bethlenek keresdi levéltárában. Erre vonatkozik a fejedelem még két levele Bethlen Ferenczhez ugyanezen időből. (Eredetijök a gr. Bethlenek keresdi levéltárában. ) * Tört. Tár 1898. 724. 1. • Tört. Tár 1895. 587—88. 11. « Jakab-Szádeczky : Udvarhely megye története. 355—56. 11. 21*