Századok – 1910

Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - II. közl. 283

verbőczy istván és fia. 287 Imrének a főispánsághoz az egész tolnavármegyei s részben a somogyi királyi adót is deputálta, a ki most már 500 főnyi lovas bandériumot tudott kiállítani, a mellett, hogy váraiban állandó gyalogőrséget tartott. Nagyobb öröme telt ebben, mint akármilyen más méltóságos hivatalban.1 Jó vitézeivel Döbrögöz várából gyakran ki-kicsapott az ellenségre, néhanapján sok kárt okozván Kaszim (magyarosan Kászon) mohácsi szandzsák bégnek, mikor szerteszáguldozó huszárjaival rajtaütött, a keresztény rabokat megszabadította, s a három vármegyében összeharácsolt zsákmányt elvette tőle. »Ö magában Kászon azon boszankodik, Hogy Verbőczy Imre vele tusakodik. Oly gyakor csatákkal véle ellenködik, Ötet elvesztené azon igyeközik.« Ezekkel a sorokkal vezeti be Tinódi Sebestyén Verbőczy fiáról szerzett vitézi énekét, melyben az ifjú hősnek Kászon hadával a kozári mezőn 1542 márczius 25-én történt viadalját ékes rigmusokban leírja. Jól tudhatta, hogy és mint esett a dolog, mert abban az időtájban, mikor Török Bálint árván maradt szolgái az országban tétova bujdostak, Verbőczy Imre udvarában lakott s ha maga nem is volt éppen szemtanúja a viadalnak, hiteles értesülést szerezhetett arról. Kászon bég tehát felette igen búsult azon, hogy Tolna vármegyében Verbőczy miatt szabad útja nem lehetett s egy alkalommal kiválasztotta három legjobb vitézét, hogy bajviadalt kérjenek tőle. Verbőczy Imre huszárjai közül Sárközi Gábor, Budaházi János és Muti István jó nemes legények szállottak síkra és úgy helybenhagyták a szerencsét kísértő török daliákat, hogy jobban se kellett. Annakutána pedig : »Döbrögözben vigan ök el-be menénelc, Az jámbor vitézök hirt, nevet vevének.« Másfelől Kászon bég, a kiből később budai vezérbasa lett, vérök hullásáért vigasztalásképpen gazdagon megajándékozta 1 Budai id. munkájában (III. kötet 629., 745. 1.) olvassuk, hogy Zrinyi Miklós, Báthory András, Verbőczy Imre és mások a török ellen egy különös szövetségre léptek stb. Magyar Országgyűlési Emlékek II. k. 390. 1. Szeréminél olvassuk, hogy Verbőczy fia : »optimus miles erat, et melior miles a patre in centuplo, et jortunatus bonus. Quum neglexcrat rex Ferdinandus eum ad quingentos equos solvere mensionariam . . .« (Szerémi id. m. 374. 1.) Tudjuk azonban, hogy Verbőczy Imre szerződése csak 200 lovasra szólott, de mivel az 1542. évi török háborúban 500 huszárja volt, ezeknek tartására kapta a tolnavármegyei királyi adót és részben a somogyit, melynek nagyobb része Zrinyi Miklósnak deputáltatott. L. alább.