Századok – 1910
Értekezések - KOMÁROMY ANDRÁS: Verbőczy István és fia - II. közl. 283
VERBŐCZY ISTVÁN ÉS FIA. — MÁSODIK KÖZLEMÉNY. — Verbőczy Imre csak 1542 julius 3-án adott magáról hitlevelet Ferdinánd királynak, de átpártolása jóval előbb, úgy látszik, mindjárt atyja halála után történt, mert az év elején tartott beszterczebányai országgyűlésen már mint Ferdinánd híve és Tolna vármegye főispánja vett részt. Hitlevelében kötelezi magát, hogy Ferdinándnak, a ki őt — nem nézvén, úgymond, hogy az atyja ellensége volt — királyi kegyelmébe fogadta, feje fennállásáig hű és engedelmes szolgája lesz, ita tarnen, hogy viszont a király is megtartván, oltalmazza őt minden atyjáról maradt és örökös joggal reá szállott javaiban. A beszterczebányai gyűlésen még egy utolsó kísérletet tett arra nézve, hogy az atyjától elfoglalt Dobronya várát visszanyerhesse. Az országrendek melegen felkarolták az ügyet és nemcsak hathatósan támogatták kérelmét a királynál, hanem a vár visszaadásáról törvényczikket is hoztak. De nem lett annak semmi foganatja, mert Dobronya, Végles és Lipcse várával együtt — mint tudjuk — az özvegy királyné hatalmában volt, a ki csak elidegenített uradalmainak, Munkácsnak, Diósgyőrnek és a máramarosi sóbányáknak visszaadása után lett volna hajlandó azt kibocsátani kezéből. Minthogy pedig erre nem igen volt kilátás, viszont Ferdinánd Mária királyné érdekeit különösen szívén viselte, kívánságát és akaratát még nagyobb dolgokban is respektálta : Verbőczy fia kénytelen volt lemondani a maga igaz és törvényes örökségéről.1 1 Szerémi, az öreg Verbőczy halálát elbeszélvén, így folytatja : »Et propterea . . . filius suus contra turcos repugnabat. . .« (Id. m. 374. 1.) A törökök is úgy tudták, hogy meghalván Verbőczy, »az fia mindgyárást német leirathoz álla mend várastul«. (Szalay Ágoston : Négyszáz magyar levél a XVI. századból. Magyar Leveles Tár I. kötet 51. lap.) Magyar Országgyűlési Emlékek II. kötet 380., 396. 1. A Dobronya visszaadásáról hozott 1542. évi X. t.-cz. így szól : »Castrum autem Dobranywa magnifico domino Emerico de Werbewey, comiti Comitatus Tholnensis restituatur, eo quod, a manibus genitoris sui demortui oecupatum esse dicitur.« 20*
