Századok – 1910

Értekezések - VISZOTA GYULA: Széchenyi és a pesti hengermalom. - I. közl. 265

•274 viszota gyula. a szállítás és felállítás költségei és előre nem látott költségek) •2-rendszerűnél 86.000 p. frt, 4-rendszerünél 135.000 p. frt ; a forgó tőke (gabonaszükséglet, készpénz) 54.000, illetőleg 65.000 frt ; s így 2-rendszerű malomnál 140.000, 4-rendszerűnél 200.000 p. frt tőke volna szükséges a felállításhoz. Az évi üzemköltség •{a tőke 5% kamatai, kiadás szerszámra, olajra, szénre, személy­zetre, irodára) 2-rendszerűnél 25.000, 4-rendszerűnél 38.000 frt ; a nyers haszon pedig minden 100 mázsánál a gabona árának leszámítása után 101% frt volna. Az évi mérleg ennek következtében 50.000, illetőleg 90.000 mázsa gabona őrlése mellett a következő volna : 2-rendszerűnél 4-rendszerűnél 50.750 p. frt 81.000 p. frt a bevétel, 25.200 » » 38.000 » » a kiadás, 3.066 » » 5.166 » » az igazgató fizetése. 22.484 p. frt = 16% 37.840 p. frt = 19% a fenmaradó oszt. Killiasnak a már létező hengermalmokra való hivatkozása Széchenyinek eszébe juttatá Mészáros Lázárnak 1837 július 20-iki ajánlatát s még a tárgyalás napján, deczember 13-án írt neki s a melegnanói malomról 7 kérdésre pontos adatokat kért tőle, hogy így Szulzberger költségvetésének megérkezése előtt más oldalról is legyen tárgyilagos értesítése. Kérdései a következők voltak : Hány mázsa lisztet őröl a melegnanói malom naponként, a közönség szereti-e a lisztet, lisztje drágább-e vagy olcsóbb mint más malomé, mióta műkö­dik a malom s volt-e baja, ki a malom igazgatója, milyenek a malom pénzügyei, ajánl-e ily malmot. Mészáros Lázár sietett a válaszszal, már deczember 31-én részletesen válaszolt. Megírta, hogy a melegnanói malom napon­ként most csak 120 mérőt őröl ; hogy az intézmény ellen csak a pékeknek és malomtulajdonosoknak van panaszuk, a közönség pártolja, mert a liszt jó, nincs vasszaga ; hogy a lisztje valami­vel olcsóbb, mint máshol ; hogy a malomnak 2-ik évi fenállása óta nem volt baja ; hogy vezetője Rickenbach kereskedő és Fehr Vilmos mérnök ; hogy pénzügyi tekintetben nem lehet semmi biztosat megtudni, de a viszonyokból az látszik, hogy jó lehet ; hogyha a liszt Magyarországon a tengeri kereskedés miatt kell, a liszt szárazsága és tartóssága miatt az ilyen rendszerű malmot ajánlhatja, ha pedig belföldi fogyasztásra kell, akkor az dönt, hogy az ilyfajta lisztet szereti-e a közönség. Mészáros azonban még több adattal is szolgált egy későbbi levelében.1 ö ugyanis felkérte külön Rickenbach kereskedőt, 1 1888 január 24.

Next

/
Oldalképek
Tartalom