Századok – 1910

Történeti irodalom - Északi szláv történelmi szemle. Ism. Sztripszky Hiador 241

246 történeti irodalom. VI. köt. Velycko Oroszország és Bizáncz X—XI. sz. politikai és kereskedelmi összeköttetéseiről szól, Makaruska 0. pedig egy politikai pamfletet ismertet Lengyelország első föloszlatása idejéből. Franko Iván, kritikus, irodalomtörténetiró és elsőrangú szépprózaíró, Sevcenkonak egyik elbeszélő költeményét (Najmycka) taglalja, Hruéevskyj pedig a varsói ú. n. koronakincses levéltárat ismerteti, a melynek nem egy magyar vonatkozású darabja van. A bibliographiából megemlítendő Linicenko művének ismertetése Halics XIV—XV. sz. társadalmi életéről és jogszokásairól, melyek között a kenézségek és krajnaságok ismerete magyarországi analógiák folytán reánk nézve is fontossá teszi ezt a terjedelmes munkát. VII. köt. Studynskyj Cyrill egy 1591-ben Lembergben megjelent Adelf holes cz. ószláv-rutén iskolakönyvet méltat irodalomtörténeti és nyelvészeti szempontból, Hrusevskyj M. pedig a podoliai várak leírását közli 1494-ből. Levyckyj mathematikai dolgozata után a Miscellanea rovatban a pocajevi könyvnyomtató keletkezéséről van pár érdekes adalék. VIII. köt. Franko Ivan megkezdi a Varlaam és Joasaf cz. ó-keresztyén egyházi regényről szóló terjedelmes irodalomtörténeti tanulmányát, a melynek a régi magyar irodalomban is van földolgozása. Hrusevskyj M. az orosz-litván krónikának legrégibb szerkesztéséről értekezik a »Vitovt nagyfejedelem dicsérete« cz. krónika alapján, Studinskij K. pedig a Mohila Péternek 1633-ban fölajánlott E'j;povta cz. panegirikról szól. Konyskij 0. a társulat névadójának, Sevcenko Tarasnak költeményeit vizsgálja időrendjüket illetően. A Miscellanea rovatban nagyon érdekes Snjihursky peremysli rutén püspöknek 1827. évi körlevele, a mely papjainak tanulatlanságára vet világot. 1896. IX. köt. Lotockij S. egyháztörténeti tanulmánya a kötet első darabja, a melyben a XV—XVI. századbeli egyházmegyei szervezet egyik részéről, az ú. n. soborni krilosy értekezik. Scurat V. egy középkori orosz legendát ismertet Slovo Danvla Zatocnyka czím alatt, végül a Miscellanea és a bibliographiai rovat következik. Ez utóbbiban közelről érdeklő Karszniewicznek a kmet (comes, comte, jobbágy) szóról írott művének ismertetése (39. 1.). X. köt. Barvinskij E. II. Rudolfnak és VIII. Kelemen pápának 1593—4-ben a kozákokkal folytatott tárgyalásait ismerteti a krakói Czartoryski könyvtárban levő eredeti okiratok alapján. Hrusevskij az 1571—1700 között vezetett sambori anyakönyv művelődéstörténeti vonatkozásait ismerteti. XI. köt. Konysky Sevcenkonak első száműzetését beszéli el, Hrusevskij pedig néhány XV—XVI. századbeli kievi okmányt ismertet. A Miscellanea rovatban Franko Ivan közli Seneavi