Századok – 1910
Tárcza - Hazai hírlapok repertoriuma. Összeállította Mangold Lajos. - 164
tárcza 171 Vármegyei ellentállás 1823-ban. (Nyitra vmegye.) Vármegye, 1906. 8. sz. Czikksorozat dr. Horváth Józseftől. Aus den Tagebüchern des Karl Friedrich Freiherrn von Kübeck. (1832. jan. feljegyzések.) Pester Lloyd, 1907. márcz. 31. Ismeretes, hogy b. Kübeck, ez a nagy hatalomra emelkedett Selfmademan, Metternich alatt és annak oldalán mily fontos szerepet játszott 1832-től kezdve 1848-ig. Az itt közölt naplórészlet feltárja előttünk, hogy vélekedett Ferencz király a lengyel felkelésről és megismertet a bécsi hatalmasok véleményéről hazánk nemzeti törekvéseit illetőleg. Jan. 11-én ezt írta Kübeck naplójába : »Értekeztem Kolowrat miniszterrel. Eleintén, szokása szerint, szidta a császárt és kormányt ; azután azt emlegette, hogy a császár a magyar és erdélyi országgyűlés egybehivását tervezi, de egyúttal ezredeket is mozgósít ; szóval : »Reviczky megint teljesen megmásította a császár tervét«. Kolowrat így folytatja : »Higyje el nekem, ha valaki kénytelen az udvarban hosszabb ideig szolgálni, annak muszáj vagy bölcsészszé, vagy pedig intrigánssá vagy barommá változnia, hogy ezt kibirja«. Kübeck erre azt veté közbe, hogy az ő tapasztalatai szerint a legtöbben az intrigálást választják juste milieuként. — Kübeck elbeszéli azután, hogy a császár az Európát egyre fenyegető feszült külügyi viszony fölött panaszkodott, melynek elsősorban Francziaország az oka. — Nemsokára Bécsben külön bizottságot szerveztek a sikeres hadviselés előkészítésére, melynek lelke természetesen Metternich lett. E hatalmas emberről Kolowrat többek között epés iróniával ilyformán nyilatkozott : »Személyes politikája az, elhitetni a külfölddel, hogy ő kormányoz, a császárral pedig, hogy a külföldet a zsebében tartja« és hogy nélküle Ausztria ellenségeinek prédája volna. A császárral szemben a rendőrséget használja fel eszközül, hogy a nép hangulata ellen félelmet, és a császár hű szolgái ellen bizalmatlanságot keltsen. így ellenem is eleitől kezdve agyarkodott«. — »És mit szól Ön a császár magatartásáról ? Lehetséges-e még engedékenyebbben és gyöngébben viselkedni« ? •— A napló Kübeck saját nézeteit is tartalmazza a magyar viszonyokra vonatkozólag. Aggodalmas szemmel konstatálja, hogy a nemesség egyre jobban békóba akarja szorítani a koronát, sőt azt írja, hogy a köztársasági érzelmű nemesség szervezkedni készül. Sajnálja, hogy megengedték a vármegyéknek, hogy határozataikat egymással közölhessék. Azt mondja : Az elnyomott osztályok elégületlensége és az összeesküvésekre való hajlam annál veszedelmesebb, mert a lehető legszigorúbb censura uralkodik. Sajnálja, hogy a kormánynak nincsenek eszközei, hogy hírlapi úton a tömegekre hasson. Tdéz továbbá egy »Glocke« nevű brosürból 11 nemzeti követelést, melyek szerinte már a forradalommal azonosak. (De megvallja, hogy maga nem olvasta azt a röpiratot.) Végül Eötvös Ignácz alkanczellár szavait iktatja naplójába, a ki azt mondotta, hogy a király, a nemességgel való küzdelemben az elnyomott néposztályok sorában fog védőket találni. Széchenyi tanulmányok. (Komlóssy műve nyomán : Eszmék és gondolatok Széchenyi Istv. műveiből. Anthologia.) Bírálgatta az Alkotmány, 1907. márcz. 13. Széchenyi, a sociális reformer. Balla Károly. Egyetértés, 1907. márczius 15. A szónokok szónoka. Hentaller Lajos. Egyetértés, 1907. márcz. 31. Csengeri Antal ama jellemzését veszi bonczkés alá, melyet Kossuthról mint szónokról írt. Apróságok Kossuth Lajosról (1845 s követk.). Hentaller Lajos. Egyetcrtes, 190/. maj. 1. összeállította: MAXGOLD LAJOS. 12*
