Századok – 1910
Értekezések - RELKOVIĆ NÉDA: Embervásár a török időkben 113
embervásár a török időkben. 119 üvegért. Ali ajánlotta nekik, hogy hagyják nála a fiút ; majd ajándékkal vagy arany pénzzé1 kárpótolja őket. így tehát részint pénzben, részint árúban 100 forint értékű ajándékot kaptak. Értesülvén ezekről a kiküldöttek, így szóltak Alihoz : »Kegyelmes uram, mondd meg az igazat, hogy miképpen áll a dolog. Az egyik üveges ugyanis fogva van s a te nyilatkoza tódtól függ, hogy szabadon bocsáttassék, vagy hilálra ítéltessék. Mert ha te azt mondod, hogy a fiút erőszakkal tartottad meg, kiszabadul ; ha azt állítod, hogy a maga jószántából adta el, meg kell halnia.« Ali — szakállához nyúlva — ezt felelte : »Megvallom és török hitemre esküszöm, hogy én a fiút becsülettel megvettem ; az üvegesek annak a rendje és módja szerint eladták nekem ; erről az esztergomi lakosok is tanúskodhatnak, mivel az esetről mindenki tud.« A kiküldöttek így folytatták : »Kegyelmes uram ! Nálunk tiltva van, hogy egyik keresztény a másikat eladja ; az ilyen embert mi pribéknek tekintenők és halálra ítélnők.« Ali ezt felelte : »Valóban igaz, igaz ez, pokolban a feje.« Azon kérdésükre, hogy Ali mit adott a fiúért, azt felelte, hogy 25 bank sót, két selyem övet, 14 birodalmi tallért, 2 darab patyolatot, összesen 100 forint értékben ; újból erősítvén, hogy a fiút nem tartóztatta le erőszakkal. Mindezek után a küldöttek azt kérdezték, hogy kapott-e levelet az üvegmestertől ? Ali igennel válaszolt, de megjegyezte, hogy addig nem adja ide a levelet, a míg a pénzét nem kapta meg. Ha csak 50 forintot is kapna, ezért az összegért is kiadná a levelet a bírósági iratokkal együtt. Ha pedig halasztás nélkül az egész összeget előteremtik, akkor 10, 20, sőt 30 forintot is elengedne belőle. Ha nem adják meg a pénzt, megtámadja az üveghutát vitézeivel s felgyújtja ; lakóit pedig részint lekaszabolja, részint rabságba hurczolja Törökországba. A követek nyilatkozata, úgyszintén Warhanik vallomása elég fontos volt, hogy a tanács a városok küldötteit újból felszólítsa a megjelenésre. Julius 19-ikén összegyűlnek. Stubnyánszky György ügyvéd 1 Burescht vétkesnek jelentvén ki, javasolja, hogy az 1657. évi törvények 30. czikke értelmében karóval döfjék át. Vádlott nevében Belicza Tamás tiltakozik a javaslat ellen s a vallatások alapján Szupiczát főbűnösnek jelentvén ki, azt ajánlja, hogy a míg Szupicza — ki Véghles várában fogva van — nem szabadul ki, halaszszák el a döntést. Erre hosszas szóváltás támad a kettő 1 Az 1677. évi városi számadási, önyvböl kitűnik, hogy a városjegyző Turócz vármegyéből hívta meg az ügyvédet.
