Századok – 1910
Értekezések - RELKOVIĆ NÉDA: Embervásár a török időkben 113
114 RELKOVIC NÉDA. dalmas tárgyalások részint németül, részint latinul íródtak ; magyarul csupán Ali agának két nyilatkozata olvasható. A tárgyalást egy tartalmas levél indítja meg, melyet 1677. évi márczius 29-ikén Huszár Sebestyén újbányái városbíró terjeszt elő a tanácsülésen. írója, AH érsekújvári aga, szokatlan követeléssel fordul a helybeli üveghuta mesteréhez. A levélben azt írja, hogy esztergomi aga korában egy keresztény fiút vásárolt Buresch Mihály és Szupicza János újbányái üvegkereskedőktől, a kik a gyermeket egy budai rácztól vették, ö pedig — Ali — körülbelül 70 birodalmi tallért érő ajándékot adott érte és törökösítette. Mikor azt látta, hogy a fiúnak hasznát nem veheti, ő is eladta ; de a gyermek megszökött új gazdájától, mire Ali kénytelen volt a fiú árát a vevőnek visszaadni. Minthogy ezáltal megkárosult, felszólítja az üvegmestert, hogy tíz nap alatt küldje meg neki azt a pénzösszeget, a mely a két üvegkereskedőnek adott ajándéknak megfelel ; vagy pedig küldje el az üvegkereskedőket Érsekújvárra. Ha nem járna el a felszólítás értelmében, akkor el fogja adni az üvegmester vejét, — Schraubmacher Bertalant — a kit fogva tart. Ez a levél a tanácsban rendkívüli felháborodást keltett. Azonnal megidézik Buresch Mihály volt tanácstagot 1 — az egyik bűnöst — és vallatják. Bureschtől a következőket tudják meg : Körülbelől négy év előtt társával, Szupicza Jánossal Budán, »Törökországban« járt és üveggel kereskedett. Ekkor egy rácz ember felajánlotta nekik az említett fiút bizonyos számú üveg fejében. Ök ráálltak az alkura s 600 darab üvegért — darabját négy dénár értékben — megvásárolták a fiút. Mikor hazafelé tartván, Esztergomba értek, a fiú nem akart velük menni, mert Magyarországon sem szülei, sem rokonai nem voltak. Valószínűleg megszökött volna tőlük, ha Ali agának nem tetszik meg s nem tartja vissza. Hogy pedig a két üvegkereskedő meg ne károsuljon, Ali azért az üvegért kárpótolta őket, a melyet a fiúért a rácznak adtak. A kárpótlás 20 bank 2 sóban, két selyem övben és két darab patyolatban állott. Buresch megjegyzi, hogy ő sehogysem akart ebbe a »keresztényellenes« alkuba bocsátkozni. Ártatlansága bebizonyítására megígéri, hogy társától, a ki jelenleg a Divény (Dewin) 3 melletti üveghutában tartózkodik, a bizonyítékot megszerzi ; a mint ezt később meg is szerezte. 1 Buresch kimutathatólag 1671., 1672. és 1675-ben volt tagja a külső tanácsnak. (Cur. prot. 1671. év 331. 1., 1672. év 1. 1. és 1675. év 18. 1.) 2 Bank = bancus ; bancus salis = nagy darab só. (Bartal Antal : A Magyarországi Latinság Szótára. Budapest, 1901., 67. 1.) 3 Nógrád vármegyében.
