Századok – 1910
Értekezések - KARÁCSON IMRE: A Porta terve a magyarokkal 1788-ban 89
A POKTA terve A MAGYAROKKAL 1788-BAN. 93 ben mindenütt vereséget szenvedett. A török sereg győzelmei rendkívül megnövelték a törökök önbizalmát s mivel időközben újabb és újabb magyar szökevények érkeztek a török táborba, ezeknek beszédjei után most már azt is elhitték a Portán, hogy nemcsak a magyar katonák készek átszökni, hanem egész Magyar országon kész a lakosság a lázadásra. A valóság megtudásavégett a határszéli török parancsnokok kémei az ország különféle helyein megfordultak. A Szerájban a Kházine-i Humáun, vagyis a császári kincstár földalatti helyiségeiben, meglehetős nyirkos helyiségben őrzött iratok között találtam ilyen jelentést, mely azonban, sajnos ! a nedvességtől már félig elrothadt. A levél bevezető része még teljesen jól olvasható, az a rész azonban, hol a befejezés, keltezés és aláírás volt, teljesen elrothadt.1 A teljesen jól olvasható rész magyar fordításban a következő : »Felséges, dicsőséges, félelmes, hatalmas, kegyes Uram ! Szultánom ! — Régóta hallatszott már, hogy a magyar nép a németet gyűlöli, azért az oláh alattvalók közé tartozó Csernesz bojár közvetítésével nemrég egy papot megbíztam és a dolog mibenlétének megtudására Magyarországba küldöttem. Mostanáig azonban még semmi hír nem érkezett felőle. Miként már azelőtt is jelentettem, az oláh vajdát és Ibráhim pasa krajovai parancsnokot is megbíztam ezzel az ügygyei. A jelenlegi fényes győzelmeink után a magyarokat a magas birodalom részére meg kell nyerni, bármikép lehet is az ; ezt parancsoltam az oláh vajdának. Mihelyt erre vonatkozólag valami értesítést kapok, sáhi Felségednek azonnal bejelentem«. Azok a jelentések, melyek a magyarok fellázításáról a Portára érkeztek, mind úgy szóltak, hogy sikerül a magyarokat a németekkel összeveszíteni és a törökök részére megnyerni, csak szépen kell a magyarokkal bánni és nyájas szavakkal kell őket dédelgetni. Ezen jelentések alapján a Porta a moldvai vajdának és az oláh vajdának teljesen egyforma szövegű rendeletet küldött,2 melyben ezt mondja : »A németek és az alájuk tartozó magyarok között egy idő óta egyenetlenség és elhidegülés történt s arról a 1 A Szeráj harmadik udvarán, a Boldogság kapuján belül van a császári kincstár, melynek földalatti helyiségéből a szultán külön irádeja folytán négy láda iratot felhoztak átvizsgálás végett. Az iratok jelentékeny része elrothadt. Túlnyomó részben Napoleon-korabeli iratok voltak. A mi magyar vonatkozású volt közöttük, azokat lemásoltam. A kháznekjár állítása szerint több irat ott nincs. Saját szemeimmel azonban erről nem győződhettem meg, mert semmi áron nem engedték meg, hogy magam is lemenjek a földalatti helyiségbe. 2 Az 1202. évi Sevvál hó 15-én (1788. julius 19.) kelt rendelet szövegét a Szeráj levéltárában találtam.
