Századok – 1910
Értekezések - KARÁCSON IMRE: A Porta terve a magyarokkal 1788-ban 89
A PORTA TERVE A MAGYAROKKAL 1788-BAN. 91 Az orosz-török háború, mint ismeretes, ugyanazon évi augusztus hónapban már ki is tört. Az orosz háború kitörésekor József császár is mir den irányban mozgósította ugyan hadait, de Konstantinápolyban azért még mindig nem voltak benne biztosak, hogy a császár megkezdi-e a háborút ? Iszmáil pasa khotini parancsnok utasítást kapott, hogy kémleltesse ki a németek mozgósításának czélját. Iszmáil pasa Ibráhim tolmácsot és Oláhországból a fetiszlámi Musztafát küldte ki kémkedésre. Ezeknek a jelentéseik azonban még mindig határozatlanok voltak arra nézve, hogy a németek megindítják-e a háborút. Az eredeti jelentéseket nem találtam, de megvár a jelentések nyomán készült nagyveziri felterjesztés,1 melyre a szultán sajátkezűleg jegyezte rá a következő szavakat : »A khotini parancsnok iratait tudomásul vettem. Különösen azt kívánom tudni, hogy a német békére vagy háborúra fordul-e ?« A mit a szultán oly nagyon kivánt tudni, azt nemsokára hivatalosan értésére adta a császár hadizenete az 1788. évi február hóban, a mikor az ellenségeskedéseket is azonnal megkezdették. A magyar nemzet, a mely Mária Terézia alatt oly készségesen sietett még a távoli országokba is hadakozni az uralkodóház érdekeiért, most, mikor Magyarország határán tört ki a háború, sőt átcsapott magyar területre is, csak kényszerűségből tette meg azt, a mit okvetetlenül tennie kellett és majdnem aggódva gondolt arra az eshetőségre, hogy a császári sereg győzni talál. Az oka eléggé ismeretes és érthető is. József császár kormányzása más viszonyok között elegendő lett volna arra, hogy az országot forradalomba űzze, csakhogy az eseményekhez még igen közel esett Mária Terézia kora, a ki elődei által el nem ért népszerűséget tudott szerezni az uralkodóháznak. De másrészt, az 1788. év igen kedvező lett volna azoknak a vágyaknak és politikai törekvéseknek megvalósítására, melyek a kurucz-korbau magukkal ragadták a nemzet nagy részét s különösen Rákóczi idejében úgyszólván az egész nemzetet egyesítették ; csakhogy ennek a korszaknak nem termett Rákóczija. A nemzet alsóbb rétegeiben élt ugyan még Rákóczi neve és politikai irányának hagyománya, de nem volt többé Magyarországon alkalmas egyén, ki a Rákóczi-kor politikai irányát kellő módon képviselni és személyével annak népszerűséget és tekintélyt tudott volna szerezni. 1 Eredetije a Szeráj levéltárában. A felterjesztés keltezés nélkül van. A levél alsó részén van a szultán sajátkezű feljegyzése, melyből egy szót olvashatatlannak találtam. 7*
