Századok – 1909
A M. Tört. Társulat 1909. augusztus 28-tól szeptember 1-ig tartott vándorgyűlése (Századok deczemberi füzete.) - Gr. Teleki Géza: Elnöki megnyitó beszéd 803
806 GRÓF TELEKI GÉZA ELNÖKI MEGNYITÓ BESZÉDE. ennek emlékét hirdeti Beszterczebányán a vármegyeházán és Bars-Szentkereszten a püspöki kastélyban elhelyezett emléktábla. 1874-ben a nyitrai kirándulás a gazdag galgóezi levéltárat tárta fel ; ezt követte 1875-ben a gömörvármegyei, mely szintén becses eredményekkel járt. A következő évben a pozsonyi kirándulás a Köpcsényben gróf Batthyányi József birtokában levő Illésházy-levéltárat ismertette meg szakembereinkkel. 1877-ben az abaújvármegyei és kassai vándorgyűlések is tömérdek új anyagot szolgáltattak történetírásunknak. Az 1878-iki marosvásárhelyi vándorgyűlésen a gróf Teleki család levéltárát voltunk szerencsések bemutathatni s ekkor érlelődött meg nemzetségem tagjaiban az az eszme, hogy a családi Codexet és hazai történetünkben legnagyobb szerepet betöltött ősünknek, Teleki Mihálynak elsőrangú kútfői becsű levelezését nyomtatásban közreadjuk. Ezek a kötetek immár közkézen forognak s őszinte elismeréssel jól esik itt is kiemelnem Társulatunk és a M. Tud. Akadémia közreműködését s anyagi hozzájárulását. E vándorgyűléseken lassanként oly tömérdek oklevélanyag gyűlt egybe — noha annak egy jó része a Hazai Okmánytár újabb köteteiben közzé lett téve — hogy Társulatunknak gondoskodni kellett annak miképen leendő publikálásáról. A M. Tud. Akadémia segélyére sietett Társulatunknak, midőn 1877-ben a Történelmi Tár kiadását átruházta a M. Tört. Társulatra s rendszeres támogatásban részesítette. így indult meg 1878 elején a ma is hézagpótló Történelmi Tár. Az 1881-iki sárosvármegyei, az 1883-iki soproni, az 1887-iki hunyadvármegyei s az 1889-iki máramarosi vándorgyűlések a határszélek történetére, illetőleg a nemzetiségi településekre szolgáltattak érdekesnél érdekesebb adatokat. Mindezekből arról győződött meg Társulatunk, hogy tömérdek kincs van még szerteszét elrejtve s jóllehet az e vándorgyűléseken átkutatott 134 levéltár nagyban tágította történetírásunk korlátait, még mindig sok levéltár és levelesláda van az országban, melyeket hozzáértő szemek még át nem vizsgáltak. És nemcsak disciplinánk gyarapodik szerfölött ezek által a helyszínén eszközölt tudományos vizsgálatok által, hanem a
