Századok – 1909

Történeti irodalom - Maderspach Livius: Maderspach Károlyné tragédiája és adatok Ruszkabánya történetéhez. Ism. Keller Imre 786

786 történeti irodalom. 786 könyvek részletező tartalmi ismertetésével nem foglalkozik, — hiányát érezzük is — e helyett azonban fordításban adja az I. és II. könyvet, melyekben Forgách az 1540—50. évek eseményeinek rövid vázolása után az 1551-ben és 1552-ben történteket beszéli el. Forrásul ez évekre vonatkozólag Tinódi szolgált, kinek műve nyomtatásban közkézen forgott. A dolgozat túlnyomó részben (8—99 11.) az átvételt igazolja, mely a közölt párhuzamok alapján legtöbbször szószerint való, ámbár eltérésekre is akadunk, a mi viszont Forgách óvatosságának és erős kritikai érzékének bizonysága. Nem tartjuk azonban helyénvalónak, hogy szerző, ki Sörös Pongrácznak már idézett jeles tanulmányát többször felhasználta, nem tesz említést arról, hogy Sörös a Tinódival való egyezőséget szintén észrevette, sőt azt párhuzamos helyek közlésével igazolta is. (Századok 1896. 644—47 11.) Kétségkívül szerzőé az érdem, hogy Tinódi felhasználását aprólékos részletekig kimutatta, de utalnia kellett volna Sörös előmunkálataira is. Suum cuique ! Ügyelnie kell továbbá a szerzőnek az idézések pontosságára, a mi. ellen többször vét (pl. 3., 10. 1.), valamint arra is, hogy folyóiratokra való hivatkozásoknál (Századok, Egyetemes Phil. Közlöny stb.) nem a füzetek számára, hanem lapszámra szokás utalni. Hiánya a dolgozatnak az is, hogy az emlékirat chronologiájának tisztázására ügyet sem vet. Mindezen kifogásainktól eltekintve azonban készségesen elismerjük, hogy a dolgozat érdemes és lelkiismeretes munka, melyből következtetnünk lehet arra, hogy szerzőtől értékes alkotásokat várhatunk. DR. LUKINICK IMRE. Maderspach Károlyné tragédiája és adatok Ruszkabánya történetéhez. Irta : Maderspach Livius. Zólyom. Nyomatott Nádosy Ferencz könyvnyomdájában. 1909. 8-r. 55 1. Ára 2 korona. Hogy Maderspach Károlynét Havnau parancsából Gröbel nevű osztrák kapitány Ruszkabányán megvesszőztette, miután előbb Maderspachnét ruháitól megfosztotta, azt minden művelt ember tudja. De abban a kérdésben, hogy Haynaut mi indította ez embertelen parancs kiadására, hogy mit vétett Maderspachné az osztrákok ellen, még a legilletékesebb körök sem tudtak megegyezni, sőt magát az eseményt sem örökítette meg egyetlen egy megbízható forrás sem. Ez az oka azután annak, hogy Maderspachné esetét mindenki másként mondja el s Ilaynau bősz haragjának indítékául más és más okot hoznak fel. A legelterjedtebb, a legáltalánosabb nézet eddig az volt,, hogy Haynau a feletti dühében korbácsoltatta meg Maderspach Károlynét, mert Bemet menekülése alkalmával házában fogadta,