Századok – 1909
A M. Tört. Társulat 1909. augusztus 28-tól szeptember 1-ig tartott vándorgyűlése (Századok deczemberi füzete.) - Bizottsági jelentések: - 1. Iványi Béla: a középkori oklevél-bizottság működéséről 842
846 BIZOTTSÁGI JELENTÉSEK. 873 9. 1405. [április 15.] Zsigmond király kiadja a »Decretum minus«-t. Hátlapján a következő egykorú feljegyzés : »Civitas Rosumberk«. Rongált hártyán, alul selymen függő pecsétje elveszett. 10. 140[5], április 15. (»decimo septimo kalendas mensis Maii.«) Zsigmond király a »Nicolaus dictus Tylws« liptóvármegyei rosomberghi bírónak és Konrád ugyanottani polgárnak a város közönsége nevében előadott kérelmére ünnepélyes alakban átírja és megerősíti Tamás esztergomi érseknek 1318. november 26-án Budán kelt oklevelét, melyben Donch mester zólyomi comes kérelmére írásba foglalja mindazon szabadságokat, a melyeket ő (t. i. Donch mester) a rosemberghi polgároknak és vendégeknek adományozott, megengedvén, hogy ugyanazon szabadságokkal éljenek mint a lipcseiek, hogy t. i. : Maguknak bírót választhatnak, a ki a polgárok ügyeiben maga, míg a polgárok és idegenek közt fenforgó ügyekben az idegenek comesével ítél. Szabadon választhatnak maguknak narochust. A város határain belül szabadon vadászhatnak és halászhatnak, kivéve mégis a Vág folyót, a melyben nem szabad nekik halászni. »Item, quod hospites eiusdem ville Rosumbergh nullum ibidem tributum scilicet in foro eorundem venali solvere tenebuntur.« Átírja továbbá a király I. Károly királynak 1340. november 14-én Zólyom-Lipcsén kelt oklevelét, melyet az esztergomi káptalan 1349. deczember 13. körül ír át. Átírja azután I. Lajos királynak 1376. julius 9-én Zólyomban kelt oklevelét, melyben meghagyja, hogy azon esetben, lia a rózsahegyi határokon belül fekvő helységek lakosai a collecta miatt viszálykodnak, Rózsahegy város tanácsa előtt kötelesek igazukat keresni. Átírja továbbá I. Lajos királynak 1376. julius 10-én Lipcsén kelt oklevelét, melyben a város mellett fekvő hegy alatti allodiumokra vonult polgároknak a kocsmáitatást, bor-, sörmérést megtiltja, meghagyván a város bírájának, hogy az itt talált italokat foglalja le. (»Intelleximus, quod nonnulli ex vobis ac hospitibus vestri in medio residentibus se de dicta civitate nostra Rosombergh et eius monte ad allodia eorum sub iam dicto monte habita se transtulerunt moraturos, ibidem homines hospitando et eorum res vendendo, domus habitationis ipsorum in dicta civitate Rosomberk devastari permittendo, quod nullomodo consentimus«, megparancsolja tehát a város közönségének, hogy a jövőben ne nier jenek »neque vinum, neque cervisiam sub ipso monte vendere«, hanem csakis a városban, a ki pedig mégis megtenné, attól a város bírája az illető italt foglalja le. »Volumus, ut unusquisque civium de dicta Rosomberk et non unus aut duo tantum communem habeant lucrum.«) Végül átírja Zsigmond királynak 1399. augusztus 17-én Rózsahegyen kelt oklevelét. (Ld. az 1., 2. és 5. számú regesztákat.) Hártyán, alul selymen függő viaszpecséttel.
