Századok – 1909

Tárcza. - Magyar Heraldikai és Genealogiai Társulat - Csoma József értekezése a gr. Forgách-család czímeréről. (1908. decz. 17.) 80

80 TÁRCZA. Társulat decz. 17-iki nagygyűlését mint e Társulat másodelnöke nagyérdekű beszéddel nyitotta meg. Ez elnöki megnyitó beszédben szabatos tömörséggel körvonalozta azokat a teendőket, melyekre a Társulatnak tevékenységét a közel jövőben irányítania kell, a mennyiben ezekre az anyagi eszközök rendelkezésére fognak állani. Heraldikai téren három ezélt jelölt meg : 1. a mohácsi vész előtti czímereslevelek lehetőleg teljes összegyűjtését ; 2. a czímerek kiegészítésekép a hazai pecséteknek egy »Corpus Sigillorum«-ban leendő közzétételét ; végül 3. elodázhatatlan szükségkép jelölte meg a »Corpus Armorum Familiarum Hungáriáé« megindítását, melybe Magyarország összes nemes c.saládainak czímerei volnának fölveendők. A Társulat genealógiai tevékenységét illetőleg szükségesnek látja, hogy a nemzetségek elágazásának kérdése is behatóbb tanulmányozás tárgyává tétessék, minthogy a Karácsonyi János és Wertner Mór alapvető munkái éppen ott szakadnak meg, a hol a családok elágazása kezdődik. Végül rámutatott arra, hogy egy új nemesi repertórium sem késhetik soká. A széles távlatot nyitó beszéd nagy tetszésre talált s a nagy számmal összegyűlt tagok zajosan megéljenezték. Másodelnökké, most már harmadízben, titkos szavazással, egyhangúlag újra Fejérpataky Lászlót választotta meg a nagygyűlés. Ezután Csorna József érdekes felolvasása következett >>A gróf Forgách család czímeréről« ; ebben a tőle megszokott alapossággal mutatta ki, mily változáson ment át a Hunt-Pázmán nemzetség eredeti czímere (csillag és félhold), míg a gróf Forgáchok ismert czímere (koronából növekvő koronás női alak) kialakult. A Társulat mult évi működéséről Áldásy Antal titkár számolt be részletes jelentésben, élénk képet nyújtva a Társulat irodalmi tevékenységéről s kiterjeszkedve anyagi viszonyainak ismertetésére. — BUBICS ZSIGMOND EMLÉKEZETE. A M. Tud. Akadémia decz. 21-iki összes ülését Bubics Zsigmond püspöknek, az Akadémia egykori tiszteleti tagjának emlékezetére szentelte. Az emlékünnep alkalmából az Akadémia tagjai nagy számmal jelentek meg s a közönség körében volt az elhúnyt püspök családja és több tisztelője. Az emlékbeszédet Ortvay Tivadar mondotta. Bubics Zsigmond 1821 márczius 17-én született a tolnavármegyei Ozorán egv eredetileg a vasmegyei Fraknóból bevándorolt s tőzsgyökeres magyarrá lett horvát család sarjaként. Győrben tanult theológiát s már 1844-ben áldozó pappá szentelték. 1848 novemberben Esterházy Pál herczeg, a király személye körüli miniszter hívta meg nevelőül unokáihoz. Itt sajátította el azokat a ritka ismereteket, melyekkel a képzőművészet, kivált a festészet és képmetszet körében dicsekedhetett, és melyekkel utóbb hazai műgyüjteményeink terén oly dicséretesen érvényesült. Bőkezűen szórta anyagi eszközeit művészeti és szellemi értékek beszerzésére