Századok – 1909

Értekezések - FÖLDY-DOBY ISTVÁN: Földy-Doby Antal emlékezete 831

FÖLDY-DOBY ANTAL EMLÉKEZETE. 839 Többször felbuzdult, hogy közadakozásból a néptanítók részére könyvtárt létesít. Ámde az értelmiség, a művelt osztály semmiképen sem méltányolta atyám önzetlen munkásságát. Már pedig a művelt osztálynak erkölcsi kötelessége támogatni a közművelődés terjesztését, mert mint Eötvös mondá : ha van feladat, a melynek megoldására az állam minden hatalma elégtelen, ez a népnevelés ; olyan feladat ez, fűzi tovább eszméit naplójában atyám, a melyet csak a nép maga oldhat meg, mivel a népnek csak magának lehet önmagát művelni. Atyám közéleti munkássága más térre is kiterjedt. Nemesi származása ellenére is testestől-lelkestől szabadelvű demokrata volt. Az embereket nem vallásuk és vagyonuk szerint Ítélte meg, hanem munkájuk, még inkább jellemük után mérlegelte. Mint az igazságok szigorú embere, ki nem állhatta a mókázást, a hivatalos tempózást. Midőn a király születésnapján templomba kell mennie »hivatalból«, elgondolkozik az emberek kiskorúságán, naplójába irva : »mintha a hivatalos imának az Isten előtt több látatja lenne, mint ha a király lelkiismeretesen betölti magasztos hivatását és maga fohászkodik a királyok királyához«. Szivéből-lelkéből önzetlen magyar hazafi, örvend annak, midőn a belügyminiszter eltiltja az idegen államok és népek zászlóit az ünnepélyes felvonulásokról, mert addig mindig tüntettek a magyar nemzet ellen az oláhok, szerbek stb. idegen zászlókkal és így Magyarország területi épsége és állami fennhatósága ellen nyíltan lázongtak. Annál élénkebben kikel azután azok ellen, a kik a képviselőházban a bank- és vámszövetség mellett szavaztak. Naplójában fájlalja eltévelyedésüket, mivel szerinte azok Magyarországot kiszolgáltatták az osztrák uralomnak. Mint demokrata férfiú Tiszaujlakon egy polgári kör felállításán fáradozott, a mi sok liuza-vona után helytartótanácsi engedélylyel végre nagynehezen sikerűit. Az első gyűlésen, a mit ebből a czélból tartottak, kifejtette, mondhatnók, a maga polgári programmját, önzetlen elveit, előtárta polgártársainak az egyesülési, társulási jog előnyeit. Az egyesülési jog szabad gyakorlata — szerinte — a társadalmi téren a legbiztosabb eszköz minden szépnek és jónak elérésére. A társaskörben ugyanis a polgárok eszméiket barátságosan kicserélhetik, a miáltal kiegyenlítik az ellentétes érdekek összeütközését. A faj, vallás, születés, vagyon és rangkülönbség nélküli egybeolvadás által a testvéri egyenlőségnek nagy eszméjét gyakorlatilag megvalósítani csak úgy lehet. Egyesített szellemi és anyagi erővel, egyesített filléreinkkel minden jóravaló hazai és emberiségi ügyet gyámolíthatunk és szebbnélszebb áldozatokat tehetünk le a hon oltárára s az emberiség