Századok – 1909
Tárcza. - Kassai Kazinczy-kör 796
796 TÁRCZA. asszonyfalvi (de Kisasszonyfalva) jelzővel ; Kisasszonyfalva (ma Kisasszonyfa), a mely Baranya vármegyében, az Ormányságban fekszik, volt ugyanis a család ősi fészke. A XV. század elejétől kezdve már sűrűbben találkozunk Istvánffyakkal, de teljes leszármazást csak István fia Jánostól kezdve állíthatunk össze, a ki 1455-ben Baranya vármegye alispánja volt. Tőle ered az Istvánffy név, a mely azután a Kisasszonyfalvi előnévvel állandósul a családban. Fia Istvünffy István, Mátyás és Ulászló alatt számos hivatalt viselt, s kitűnt hadi téren is ; 1508-ban őt tette meg Ulászló a kis Lajos udvartartásának vezetőjévé. István fia volt Pál (f 1553), az első magyar verses novella szerzője, ki Páduában végezte tanulmányait. János király, majd 1540 után Ferdinánd híve lesz, ki királyi tanácsossá tette meg. Fiai közül Jánosnak csak nevét ismerjük, Pál Szigetvárnál esett el, István (f 1585) pedig veszprémi alkapitány, majd palotai kapitány volt. Legmagasabbra emelkedett közülök Miidós (1538—1616), a ki kanczelláriai jegyző, majd titkár volt, 1581-ben nádori helytartó lett. Kitűnt mint vitéz katona is. 1608-ban szélütés érte s nagy történeti művét nem is tudta befejezni. 1582-ben bárói rangra emelte őt és István testvérét Rudolf s az ősi Istvánffy czímert a kihalt család czímerével bővítette. Egyetlen fia, Palkó, korán elhalt, s csak három leánya maradt : Orsolya Lipchev Jánosné, Eva Draskovich Jánosné és Katalin Keglevich Györgyné. Benne fiágon kihalt az Istvánffy-család. — A KASSAI KAZINCZY-KÖR, Kazinczy Ferencz születésének százötven éves fordulója alkalmából, október hó 24-ikén díszközgyűlést tartott, melyen Társulatunkat Révész Kálmán vál. tagtársunk képviselte. Az ünnepély legkimagaslóbb mozzanata Berzeviczy Albertnek, a M. Tud. Akadémia elnökének, vál. tagtársunknak ünnepi beszéde volt, melyben Kazinczyt mint nyelvújítót, írót és agitátort jellemezte. Rámutatott arra, hogy a mestertől pályája vége felé tanítványai mindinkább eltértek s Kazinczy classicismusát csakhamar túlszárnyalta a romantikus nemzeti irány, melynek Kisfaludy és Vörösmarty voltak a zászlóvivői. Beszédéből kiemeljük a következő igen sikerült részt : »Helyzetünk Európában hozta magával, hogy egész kultúrtörténetünk tulaj donképen nem egyéb, mint két elv, két irány küzdelme és váltakozó túlsúlya ; e két elv : a nemzeti jelleghez — mondani szoktuk, nemzeti geniushoz — való féltő, fanatikus ragaszkodás és az európai szellemi közösség követelményeinek elfogadása. E két irány minden egyoldalú győzelme visszavetett haladásunkban, minden kiegveztetése előbbre vitt ; történetünk legnagyobb alakjai azok, a kik e két elvet magukban és törekvéseikben egyesíteni tudták, mint a hogy az egész emberiség művelődéstörténetében is a valóban alkotó korszakok azok voltak, melyek-.