Századok – 1909

Történeti irodalom - Codex dipl. regni Croatiae Dalmatiae et Slavoniae. Ism. Šufflay Milán 69

70 TÖRTÉNETI IRODALOM. 6S gistikai szempontból való pontos leírása,1

a kétes és homályos helyeknek a modern irodalommal való megvilágítása elmaradt, lgv történt, — a mi specialitása ennek a kötetnek, — hogv többször ugyanaz az oklevél két különféle forrásból két helyen van közölve. Ezeket az eseteket, mivel tévedésbe ejthetik a magyar kutatót is, külön sorolom öl : Azonosak az 540. sz. (1256. márcz. 24. Béla király Gara hat nemzetsége számára ; eredeti) és 568. sz. (1256. Fejérből való jegyzet). — 625. sz. 112. 1. (1258. István szlavóniai bán Varasd városa és Selk fiai számára; eredeti) és 28. sz.- 578. 1. (1270. kézirat). — 739. sz. (1260. Béla király »Sagud miles Henrici palatini et comitis Posoniensis« számára. XVI. száz. átirat) és 948. sz. (1268. Kukulyevicnak valószínűleg ugyanabból a forrásból készített regestumából). — 918. sz. (1267. Béla király Tamás »aule sue nótárius specialis« számára, XV. száz. oklevélből) és 949. sz. (1268. Kukulyevic regestáiból). Theodosius korfui érseknek a raguzaiakhoz intézett levele (714. sz.) nem az 1261—1282 közé, hanem a mint ez a »cur Michali despoti« említéséből (II. Mihály Dukas, Epirus ura) következtethető, 1237—1240 közé tartozik. V. ö. u. o. IV., 38. 1. (II. Mihály görög oklevele Raguza városa számára) és IV., 70. 1. 66. sz. Korfu város levele Raguza városához, melyről 1. Századok 1907. 845. A 618. sz. (1258. nonai káptalan) említést tesz Béla királynak 1250. febr. 7-én kelt és István bánnak 1252-ben kelt okleveléről. Ezen oklevelek oly világos nyoma a kellő helyen (IV. köt.) nincsen felvéve (v. ö. 650. és 651. sz.), a mi a methodologia szempontjából épp olyan hiba, mintha ismert okleveleket kihagyott volna a szerkesztő. Az oklevelek traditiója fogyatékos. így pl. a traui káptalani levéltárból merített okleveleknél nincs följegyezve, hogy kivonatolta már Pavlovich (Memorie de cose dalmatiche, 1861.). Az 591. sz. (1257) és 837. sz. (1265) ismerte már Véghelyi (Századok. 1876., 578.). A 738. sz. Lyubiénál (Mon. slav. mer. I., 99.) van közölve (v. ö. Jirecek, Arch, für slav. Phil. 25., 508. 1. 2. jegvz.). A IV. és V. kötetre terjedő névmutató — hogy szelid kifejezéssel éljünk — felületes. Gregorius de Mazola (210. 1.) nincsen felvéve. Mihály despota, János raguzai érsek csak egyszer 1 Hogv ez mennyire hasznos lett volna, legjob' an mutatja az egyedüli, ebben az irányban tett és egy buzgó másolótól származó kísérlet (940. sz. 1268. Békekötés Zengg és Arbe között.) Az itt leirt pecsétek nagyon érdekesek, n ert rajtuk a lengyel jelvényekhez (1. Századok 1906. 302. 1. 28. jegy.) hasonló jegyek szerepelnek ezimer gyanánt. 2 V. István kora külön van számozva.