Századok – 1909
Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - II. közl. 642 - bef. közlemény 713
OPULI LÁSZLÓ IIEltCZEG, MAGYARORSZÁG NADORISPÁXJA. 737 A befejezett koronázási pompák után harmadnapra, november 19-én Kázmér király gyásziinnepét üllötték meg a király, püspökök, herczegek és a jelenlevő összes nemesek Krakó templomaiban. I. Károly magyar király temetése érdekes leírását ismervén, 1 érdemesnek tartjuk Kázmér lengyel király halottas ünnepélyét is megismertetnünk : Négy négylovas kocsi nyitotta meg a menetet. A kocsikon, lovakon és kocsisokon a rajtok levő fekete posztó mutatta a gyászt. Ezek után bíborral letakart paripákon negyven vitéz következett, kik a lengyel herczegségek .czímereit viselő tizenegy zászlót lengették ; a tizenkettedik zászlót Lengyelország czímere, a piaszti sas díszítette. Ezek után az elhúnyt király bársony nyal letakart paripáján vitéz ült a király által viselt aranyszövetű ruhában, mert e vitéz magát a királyt képviselte. Utána párosával mintegy hatvanan következének égő viaszfáklyákat tartván kezökben. Mögöttük Krakó város és elővárosai szerzetesei és papjai, a hányan csak voltak, lépkedének gyászdalokat énekelvén, mert utánok vitték az aranyos és selymes szövettel betakart, a templomoknak és kolostoroknak szánt drága ajándékokkal megrakott Szent Mihály lovát (feretrum). Végre Nagy Lajos király következett, kit az érsek, a püspökök, a herczegek, lengyel és magyar országnagyok, végül mindkét nemű megszámlálhatatlan sokaság kísért. Közben valának az elhúnyt király cselédjei, négyszáznál többen, feketébe öltözve, nagy sírással és jajgatással jelezvén fájdalmokat. Hogy pedig a menetnek szabadabb útja legyen az összetorlódott sokaság közt, bőven szórtak pénzt, prágai garasokat jobbra is, balra is. E menet útjában három templomot látogatott meg, a minoritákét, az apáczákét és a prédikátorokét, melyek mindegyikében két vég aranynyal átszőtt bársonyt, két vég brüsszeli színes posztót (mindegyik végben 16 rőf volt), nagy összeg pénzt és gyertyákat ajánlottak föl. Két nagy medenczéből pénzt osztogattak azok részére, kik mintegy a kelt leveléből értesülünk. Midőn — úgymond a pápa — Nagy Lajost Jaroszló gnieznói érsek megkoronázta, a király az oltárra letett pénzösszegeket, ezüst edényeket, selyem- és gyapju-szöveteket, szőnyegeket ós egyéb drágaságokat. Hogy kié legyen ez ajándék ? abból pörpatvar támadt. A káptalaniak azt vitatták, íiogy mind e királyi fölajánlások régi szokás szerint őket illetik, viszont az érsek magának követelte azokat, minthogy a király ez ajándékokat a koronázásért, melyet ő végezett, adta. És mert a káptalan engedni nem akart, az érsek excommunikálta ; a pápa pedig, kihez az ügy került, megbízta a boroszlói homoki monostor apátját, hogy ez ügyet vizsgálja meg és ítélkezzék benne. Az ítélet hátrányos volt a krakói káptalanbeliekre ; nemcsak hogy ki kellett adniok az érseknek Nagy Lajos király bőkezű ajándékait, de tetejébe mérsékelt perköltség czímén még 30 márkát kellett fizetniük. (God. dipt. Maioris Poloniae III, 367., 373., -143.) 1 M. Florianus : Fontes domestici III, 129—136.
