Századok – 1909

Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - II. közl. 642 - bef. közlemény 713

HORVÁTH MIHÁLY ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS. 729 hatatlanná. Mert mai napig ez a munka az első és utolsó is, mely­ben nemzetünk ezeréves történetét tudományos alapon, magyar nyelven, egy ember írta meg. Ez a hatalmas tölgy a kisded makk­ból, a szerény egykötetes tankönyvből lassan, gondos, fárad­hatatlan és áldozatos munkával fejlett ki négy, majd hat s végül tizennégy kötetre, a magyar történetírás büszkeségévé, minden idők nemzedékeinek méltó bámulatára. Olvasása közben egész nagyságában kibontakozik előttünk Pray György és Katona István rendkívüli alakja, hiszen náluk nélkül Horváth Mihály műve sem születhetett volna meg. Az alapot ők rakták le az anyag jó részének egybegyűjtésével és kritikai megrostálásával. Nagy segítségére volt Fessier is. Ily nagy elődök nyomán indult Horváth Mihály a nemzeti múlt templomának fölépítésére. Lelkiismeretes fáradozásának fokozódását hirdetik azok a szám­ban egyre növekedő források, melyekből anyagát mérité. Jól esik látni, hogy nála a kortárs Endlicher, Gévay, Jászay, Szalay és Teleki is méltó figyelemben részesülnek. Horváth Mihály művé­ben nem az általa kibányászott történeti anyag mennyisége ragadja meg a vizsgálódót, habár Horváthnak e téren is vannak érdemei : hanem a magyar nemzet ezeréves történetét átfogó léleknek tisztánlátása, világos tagolása, tudományos rendszere, bőséges ismerete, az anyag fölött uralkodó ereje, rendkívüli munkabírása, alkotóképessége, fejlett ízlése, művészi érzéke és magyar hazafisága biztosítják Horváth részére mindenkoron a tudomány hódolatát. Horváth nem mélyedt el egyes kútfők­kritikai vizsgálatában, miként elődei közül többen Anonymussal tették ; hanem ő az ifjúságnak tankönyvet, a nemzetnek meg hazafias és megbízható olvasmányt ad a kezébe. Horváth a magyar nemzet történetét egységes képben rajzolja meg, melyben a felfogás önálló, a szerkezetet összhang tartja össze, a tényeket igazság tolmácsolja, a tévedéseket az egyéni felfogás magyarázza meg, a hagyományt a kegyelet kímélete kezeli ; az író tollát lelki­ismeretesség vezeti, nyilatkozatait a felelősség tudata hatja át, — megérzik rajtuk, hogy egy egész nemzethez szólnak. Ez a tör­ténelem valóban »magistra vitae«. Vele és általa lőn Horváth Mihály a magyar nemzet nevelő mesterévé. Míg élő szóval nemzetünk védő szellemét, a jóságos Erzsébet királynét avatta be hazánk. SZÁZADOK. 1909. IX. FÜZET. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom