Századok – 1909

Történeti irodalom - Áhmed Refik: Brindisi Viáne Muhaszárási. Ism. Karácson Imre 688

TÖRTÉNETI IRODALOM. 689 Ez áramlatnak hatása alatt készült a czímben jelzett történelmi munka is, melynek czíme magyarul Bécs első ostroma ; szerzője a konstantinápolyi katonai iskola tanára Áhmed Refik, kinek egy munkáját a Századokban már ismertettem.1 A szerző munkájában kettős ezélt tűzött maga elé : egyrészt azt akarja bizonyítani és magyarázni, hogy a törökök Bécset •csupán a magyarok érdekében támadták meg s a Habsburgok erejének meggyengítésével csakis azt kívánták elérni, hogy Magyarország önállóságát megmenthessék ; a másik czélja a könyvnek, hogy Bécs ostromát katonai szempontból magyarázza. A munka különösen az előbbi szempontból vonja magára figyelmünket. Szerző a bevezetésben e szavakat mondja: »A magyaroknak az önkényuralom tüzétől való megszabadítása végett az oszmánok Szulejmán felséges zászlója alatt segítő kezüket a magyarok felé nyujtották' s a magyarok jogainak és szabadságának megvédelmezése végett Bécs falai alatt mutogatták hatalmukat.« Midőn a szerző az 1529. török hadjárat okait írja le, részletesen elbeszéli Magyarország helyzetét a mohácsi ütközet után, különösen a kettős királyválasztást és az ebből folyó zavarokat. Szapolyai Jánosnak arczképét és aláírása facsimiléjét közli s János királyt oly kiváló egyénnek írja le, a minőnek még legbuzgóbb párthívei sem igen mondták. Kiemeli azt is, hogy János király a törökök iránt mindenkor igen nagy barátságot és rokonérzést tanúsított, mikor pedig Szulejmánnal szövetkezett, ez csupán önzetlen és őszinte barátságból (?) jött János segítségére. A török író könyvében elolvasva, János király úgy tűnik fel, mint a magyar hazafiság és nemzeti önállóság megszemélyesítője, Szulejmán szultán pedig mint egy ideális jó barát. Pontosan összegyűjtött az író minden adatot, a mihez hozzáfért, az ostromló és védő hadsereg számára nézve. Katonai szempontból részletesen elmagyarázza s térképekkel, csatatervvázlatokkal feltünteti a hadak felvonulását, Bécs ostromának intézését. A szerző a felhasznált török, német, franczia kútfők mellett két magyar munkát is idéz és használ s ezek : Rónai Horváth Jenő, Magyar hadi krónika czímű műve és a Szilágyi-féle millenniumi nagy történet. A munka a Kütübkháne-i iszlám ve aszkeri czég kiadásában igen díszes kiállításban jelent meg. DR. KARÁCSON IMRE. 1 L. a Századok 1907. 939. 1. SZÁZADOK. 1909. VIII. FÜZET. 47