Századok – 1909

Történeti irodalom - Ferenczi Sára: Ráday Pál Lelki hódolás czímű imádságos könyvének első kézirata. Ism. Szűcsi József 680

|680 TÖRTÉNETI IRODALOM. mennyit lehet, szolgálataikhói lealkudni. Mindez persze legtöbbször perre vezetett. Az apát, Uriás azonban erélyesen védi kolostora igazát és a mint a periratokból látjuk, a per tárgya legtöbbször alaptalan vagy vélt sérelem ; kiderül, hogy az okvetetlenkedők a perben legtöbbször téves adatokra hivatkoznak, a hol meg tényleg van valami orvosolni való, az, a mint az a tárgyalási iratokból kitűnik, könnyen gyógyítható, mert hiszen csak könnyű a seb. Általában azt látjuk Erdélyi dolgozatából, hogy Uriás apát mindig a védelem és nem a támadás terén mozgott, már pedig az, hogy ő kolostorának jogait és igazát védi, még nem jogosít fel senkit arra, hogy ezért oly keményen elítélje és jogtalanul pálc.zát törjön felette, mint azt Ácsády teszi. De neki, úgy látszik, szüksége volt arra, hogy a katholikus egyházat a kegyetlenkedés, a ridegség, a szigor, a kíméletlenség személyesítőjeként tűntesse fel. Erdélyi László biztos kézzel végez a ferdítések, megtévesztések, a »confusio polonica« tömkelegében bujkáló Acsádyval, és az okleveles források letagadhatatlan hitelességű fényénél ráolvassa : hogy a »kegyetlen« egyház szolgálatában álló jobbágyoknak ekkor gazdaságilag jobb helyzetük volt, mint akár Mária Terézia korában. Mi csak hálával tartozunk Acsádynak, mert hiszen neki, illetve rossz könyvének köszönhetjük azt, hogy Erdélyi László egy roppant becses, alaposan átgondolt, érdekesen és valóban szakavatott tollal megírt kis monographiával ajándékozta meg hazánk gazdaságtörténelmi irodalmát, és valamint Acsády Magyar történelmét Dudek János bíráló kötetével felfegyverkezve lehet csak haszonnal elolvasni, úgy Acsádynak a Magyar jobbágyság történetét is csak Erdélyi László most ismertetett értekezésével lehet használni. A tanulság pedig az, hogy olyan szemmel, mint a milyen Acsádyé volt, nem lehet nézni »a sötétbe, sötét éjtszakába, régi elhúnyt idők homályos titkába«, különösen pedig akkor nem, ha az írót az akkor uralkodott eszmék megértésétől, már csak egyénisége miatt is, egy egész világ választja el. IB— Ferenczi Sára : Ráday Pál Lelki Hódolás cimü imádságos könyvének első kézirata. Budapest, 1909. 8° 23 1. Ráday Pállal irodalomtörténetünk édeskeveset foglalkozott. Húsz éve ugyan megjelentek müvei új kiadásban Négyesy László szakavatott bevezetésével, de sem azelőtt, sem azóta egész a jelen munkáig senki más számbavehetőt nem írt Rádayról.