Századok – 1909

Értekezések - VISZOTA GYULA: József nádor és az 1809-iki nemesi felkelés 625

636 DR. VISZOTA GYULA. a csanaki magaslatokon. Ök 13-án csak 12.000-en voltak, az alkirály még nem volt ott, Macdonald pedig Pápán volt. Csodálkozott, hogy e napon miért nem használtuk ki lovas túlsúlyunkat és miért nem üldöztük őt, a midőn a sánczokból való ágyúzás visszavonulásra kényszerítette. Üldöznünk kellett volna őt és el kellett volna foglalni a csanaki dombokat. 14-én hibás volt a felállás helye. Ha védeni akartuk állásunkat vagy Komárom felé való visszavonulásunkat, akkor jobbszárnyunknak a Dunáig kellett volna húzódni Győrrel és a sánczczal a vonal előtt, mert így ezek miatt nem lehetett volna odaférkőzni és mi ennek következtében balszárnyunkat erősíthettük volna. Minden csapatuk csak 10 óra tájban gyűlt össze s akkor 42.000-en voltak, mindamellett nem igen mertek támadni, mert Szent-Márton és Romárul környékén hátuk mögött különítményeink voltak. A közép elleni három támadásnál sokat vesztettek s már a visszavonulásra gondoltak. Miért nem kerülte meg őket lovasságunk a balszárnyon s miért állott árok mögé ? ök a jobb szárnyat nem támadták a sánczok miatt, s ha mi innen támadunk, visszavonulnak, épúgy akkor is, ha a hátukban lévő különítményeink támadtak volna.« E jellemzés teljesen megvilágítja a vereség okát. Mégis a hivatalos jelentések a kudarczot pusztán a nemesség futásával indokolták s ennek alapján oly hirek terjedtek el, — mint a milyet a nádor november 29-iki feljegyzése szerint a bécsiek terjesztettek — hogy az insurrectio »az első lövésre szétszaladt Győrnél és azóta nem is gyűlt egybe, egy ember még Bécsbe is jutott«. A hivatalos jelentések alapján a felség (június 19-én) erős hangú kézirattal a szökevények és a kötelességüket nem jól teljesítők megbüntetését rendelte el s ezt a nádor úgy intézte el, hogy a felséghez a csata lefolyásáról részletes jelentést terjesztett fel. Június 20-án azonban a felség már csak oly intézkedéseket kivánt, hogy az intézményből haszon háromoljék, éppen azért értesíté a nádort, hogy utasította Károly főherczeget, adjon meg minden segélyt az insurrectio kiképzésére, ennélfogva az ellenség elé egyelőre csak a megbízható elem kerüljön, a többi gyakoroltassák, hogy önbizalomra tegyen szert. A nádor a győri ütközet után azonnal rajta volt, hogy az insurrectio jó állapotba kerüljön s már 18-án azt írja, hogy »az egész eléggé szervezett és használható lovasság összesen 38 század« közreműködhetik Győr vára ostromlott seregének felmentésénél, a melyre János főherczegnek törekvése irányult, úgy hogy Nugent utasítást kapott megfelelő tervezet kidolgozására, de Nugent »nem tett semmit, megígérte mindig a terveket, de soha sem lehetett megkapni tőle«. Nem is lett a felmentésből semmi.