Századok – 1909

Értekezések - VISZOTA GYULA: József nádor és az 1809-iki nemesi felkelés 625

JÓZSEF NÁDOR ÉS AZ 1809-IKI NEMESI FELKELÉS. 633 járását is, a minek megvolt a jó eredménye, mert a felség június 20-iki kéziratával a nádor eljárását helybenhagyta. Kijelenté a felség e kéziratban, hogy nem láthatta előre a közben beállott körülményeket, a melyek annak ellenkezőjét kivánják, mint a mit elrendelt, t. i. a nádornak eltávozását, a mi szükségesnek látszott, mivel új haderő előállítását csak ő eszközölhette eredményesen. »Kettős parancsnokság semmi esetre sem jó, és pártokat idéz elő ... s ebből különben az egészre szerencsétlenség származik.« Megdicséri azért a felség a nádort, hogy e gondját megszüntette s »átengedte a vezetést János főherczegnek és gróf Nugent tanácsainak s a leghathatósabban közreműködött, a miért a felség neki köszönetet mond. A most már ismeretes körülményekből látható, hogy távozása helytelen lett volna, maradjon továbbra is ott, onnan is közreműködhetik, a mit a felség tőle elvár.« A parancsnokság átadása miatt Kisfaludy Sándor s utána Wertheimer is azt gyanították, hogy a két testvér között feszültség keletkezett. Ez, a mint a fentiekből látható, tévedés. Az egész napló azt bizonyítja, hogy József nádor testvéreivel a legjobb viszonyban volt. József nádor, ha átadta is János főherczegnek a parancsnokságot, tevékeny részt vett a tanácskozásokban, jelenlétével mindenkinek példát adott a kötelesség teljesítésére. János főherczeg dolgaiba azonban nem avatkozott bele, nehogy esetleg zavar keeltkezzék. Ezt bizonyítja június 13-iki feljegyzése Nugent vezérkari főnökről : »Nugent mindig azt mondja, minden az én parancsom alatt van, csak parancsolnom kell ; de ő nem adott nékem semmiféle biztos véleményt, mindig azt mondotta, ezt lehetne, azt lehetne tenni ; nem könnyen határozta el magát valamire, de minden negyedórában megváltoztatta véleményét«. így múlt el június 13-ika — mint láttuk — azzal a tudattal, hogy másnap a harcz folytatódik. Másnap, június 14-én, reggel 7 órakor elküldenek a vezérkari főnökhöz a dispositiókért, de ez nem készített és nem is küldött semmit ismételt kérésre sem. Erre Grentz generálishoz fordulnak, de ez sem készített, pedig 10 órakor a főzés után a csapatoknak indulniok kellett volna. Erre a nádor 8_ órakor János főherczeghez lovagolt. János főherczegnek sem volt a dispositiókról tudomása, de azt vélte, legjobb lesz ilyent a terepen készíteni. Erre Szabadhegyre lovagoltak. A csapatok éppen a kijelölt helyükre igyekeztek. Az insurrectio 3 napig nem kapott takarmányt, »a legénység két napig kenyéren kívül nem evett semmit, csak kevés bort kapott, azt is későn.« A sorezredek állapota részben hasonló, a lovak pedig hajszoltak voltak.