Századok – 1909

Értekezések - VISZOTA GYULA: József nádor és az 1809-iki nemesi felkelés 625

630 DR. VISZOTA GYULA. csere útján legalább a századok legyenek hasonló fegyverekkel felszerelve, ha már egész zászlóaljaknál nem lehet ezt véghezvinni«. A nádor-főparancsnok minden erejével azon volt, hogy, a mennyire lehet, a bajokon segítsen. Első sorban igyekezett a sereget gyakorlatozással képezni. Június 2-ától kora reggeltől kezdve személyesen vizsgálta a csapatokat és megfigyeléseit fel is jegyezte. Június 5-én pl. ezt olvashatjuk : »Reggel 5 órakor a komáromi, mosonyi, tolnai, vasi gyalogság gyakorlatozik : az első kettő jól, a harmadik középszerűen, a negyedik rosszúl ; a vasi és nógrádi lovasság : az első középszerűen, az utóbbi rosszúl«. A gyakorlatok azonban nem sokat lendíthettek az insurrectio állapotán, nemcsak azért, mert a tisztek maguk is gyakorlatlanok voltak, hanem különösen azért, mert egy heti gyakorlás után már harczolniok kellett. János főherczeget ugyanis, a ki seregével Olaszországban sikerrel harczolt, Károly főherczeg visszavonulása és Napoleon előrehaladása miatt visszahítták. Sok viszontagság után június 1-én Körmendre ért, a hol a pesti és veszprémi insurgens-lovasezredek várták, mivel lovasságra nagy szüksége volt. Itt kapta Károly főherczegtől, a főhadparancsnoktól, azt a parancsot, vonuljon Győrbe, egyesüljön az insurrectióval s igyekezzék az ellenséget megverni. Az ellenség természetesen arra törekedett, hogy az egyesülést megakadályozza s így a Duna jobbpartjának ura maradhasson. Törekvését azonban nem érte el, mert József nádor Mecséry hadosztályparancsnok előreküldésével az egyesülést, — a mely június 13-án ment végbe — biztosította. Meg kell állapítani, hogy János főherczeg június 1—1-2-éig többféle rendeletet kapott. A nádor feljegyzései szerint június 3-án a felség azt parancsolta neki, hogy Győrön át vonuljon Károlyhoz ; június 8-án már azt ajánlotta, vonuljon Sopron vagy Sárvár felé, hogy így az insurrectiót fedje ; június 10-én meg Károly főherczeg azt parancsolta, ne menjen a Dunán át, hanem vonuljon Győrbe, egyesüljön az insurrectióval és működjék támadólag ; június 11-én meg azt parancsolta, vonuljon Győrbe, egyesüljön az insurrectióval s várjon további parancsra, hogy vagy Medvénél vonuljon át a Dunán vagy tegyen Pozsony és Bécs felé concentrikus támadásokat ; június 13-án pedig, hogy Győrött addig tartsa magát, míg további parancsok érkeznek, de ha az ellenség nyugtalanítja, támadja meg. Evvel szemben viszont megállapítható, hogy János főherczeg a parancsok mellett többféle terv szerint akart eljárni. Igy június