Századok – 1909

Értekezések - VISZOTA GYULA: József nádor és az 1809-iki nemesi felkelés 625

JÓZSEF NÁDOR ÉS AZ 1809-IKI NEMESI FELKELÉS. Az osztrák császárság, és vele együtt Magyarország, száz évvel ezelőtt véres háborúknak volt színhelye I. Ferencz császár és király uralkodása alatt, a ki akkor már negyedszer viselt háborút a francziákkal vagy inkább e korszak hős hadvezérével, de egyúttal nagy kényurával, 1. Napoleon franczia császárral. A háborúskodás tulaj donképen a franczia forradalomnak volt a következménye. Az első háború (1793—7) a rokon királyi család érdekében az emigráns franczia nemesség pártolása, majd a köztársaság elismerése miatt folyt és 1797-ben ért véget a campoformiói békével, miután Napoleon, akkor még tábornok, több győzelmes csatában érzékeny csapásokat mért az osztrák hadseregre. A béke azonban nem volt tartós. A harcz 1799-ben az olasz változások miatt megújult s a hadiszerencse ezúttal is a Napóleontól, ekkor már első consultól, vezérelt francziáknak kedvezett, úgy hogy az 1801-iki lunevillei béke megerősítette a nagy területveszteséget, a melylyel az első háború sújtotta I. Ferencz, akkor német-római császárt. A német-római császárság puszta czím lett, úgy hogy midőn Napoleon 1804-ben franczia császárrá koronáztatta magát, I. Ferencz Ausztriát örökös császárságnak nyilvánította. A harmadik háború Napoleonnak Anglia ellen viselt hadjárata alkalmával tört ki, de az ulmi és austerlitzi véres csaták után az 1806-iki pozsonyi békével Ausztriára nézve ismét veszteséggel végződött. A pozsonyi béke sem volt tartós. Ausztria külügyminisztere, gr. Stadion Fülöp, egy európai szövetség alakításával akarta a SZÁZADOK. 1909. VIII. FÜZET. 43