Századok – 1909

Kisebb közlemények - Bagyary Simon: János Zsigmond aranykeresztje azonos volt-e a szent korona keresztjével? 53

56 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 55 Ez a kérdés szerintünk nagy fontossággal bír, mind műtörténeti, mind históriai szempontból, mert hiszen szent koronánk történetével van szoros összefüggésben. Ha levették a szent korona keresztjét, mikor, hol és kik tették azt vissza ; nem innét kell-e datálnunk a kereszt elferdülését ? s több efféle irányban ébredhet fel egyszerre kutató érdeklődésünk. Lássuk tehát a dolgot kissé közelebbről. Mindenekelőtt kijelentjük, hogy Veress fentemlített véleményét nem látjuk eléggé igazoltnak s így a kérdést sem tartjuk annyira tisztázottnak, mint ő. Hivatkozik ugyan a lengyel krónikásokra és az ezek állításait támogató olasz követi jelentésre, tehát egykorú adatokra, de szerintünk mindezek nem döntő bizonyítékok. Lehetetlen ugyanis, hogy első pillanatra észre ne vegyük az egész beszélgetésnek, mely az anya és fia között folyik le, krónikásszerű, tájékozatlan és valószínűtlen hangját. Ki hiszi, hogy a tíz éves János Zsigmond oly érett értelemre valló, jövendölésszerű kijelentéseket tett volna a szent korona átadásakor, mint a minőket a lengyel krónikások a szájába adnak ? A czenstochovai pálos kolostor XVII. századi egyik falfestménye azt a jelenetet ábrázolja, midőn György barát a királyné jelenlétében egy vánkoson átnyújtja a keresztes koronát Ferdinánd biztosainak. Látszik, hogy a lengyel közvéleményt erősen foglalkoztatta a fontos esemény, már csak a királyné sorsa iránt való érdeklődés folytán is, s így könnyen megeshetett, hogy a magyar földtől távol élő, a magyar viszonyokkal egészében ismeretlen író összezavarta a szent korona keresztjét János Zsigmond értékes ereklyéjével. Ugyanezt kell mondanunk Roncaroli olasz követ nyilatkozatáról is, mely szintén a »hallott valamit harangozni«-féle tájékozatlanság jegyében íródott. Különben is a XVI. században már oly gazdag a magyar történetirodalom, hogy a külfölddel összeköttetésben nem álló honi eseményekre vonatkozólag nem szorúlunk idegen írókra, a hogy rájuk vagyunk utalva nemzeti multunk kezdő századaiban. Hazai forrás pedig nincs egyetlen egy sem, a mely tudna és megemlékeznék arról, hogy Izabella titkon magánál tartotta volna a korona keresztjét. Ipolyi Arnold alapos munkája, mely, lehet mondani, a teljes forráskészlettel rendelkezik, csak ennyit mond az 1551-iki átadást illetőleg : »Izabella ünnepélyesen adta ekkor át a »régi művű« és erősen megvasalt szekrénybe zárt koronát Ferdinánd biztosainak«. Ezek Pozsonyba viszik az országgyűlésre, hol a király tartózkodott. Ferdinánd a korona átvételéről külön okmányt szolgáltat ki.1 Semmi nyoma a kereszt levételének ; de meg nem is történhetett volna ez meg a nélkül, hogy észre ne vették volna előbb-utóbb a legfeltűnőbb 1 Ipolyi Arnold, A magyar szent korona és a koronázási jelvények története és műleírása. Bpest, 1886. 105. 1.