Századok – 1909

Kisebb közlemények - Karácson Imre: Rákóczi jenikői háztartásáról 579

KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 579 pecsét alatt kelt levelelét, a mely szerint 1394 júl. fí-án is ott, Diákovárott tartózkodott. Majd utóbb 1394 július 29-én a valkómegyei Erdődön, aug. 10-én a temesmegyei Omoron keltez. (Ráth : A magyar királyok utazásai. II. kiadás 92. Pesty : Temesmegyei oklevelek. 243—44.) Ez útirányból világosan kitűnik, hogy Zsigmondnak határozott szándéka volt 1394 júliusban Diákovárra utazni s ott valami fontos ügyet tárgyalni. Ide tehát nagyon is beleillik az 1394-iki egyesség Zsigmond és Dabissa között és az azután Szemefia Vokmér részére adott Diákovárt 1394 júl. 11-én kelt oklevél. Ellenben mi szól az 1393 év mellett ? A zárai utasításon kívül teljességgel semmi. Nincs egyetlen adat sem, a mely mutatná, hogy Zsigmond 1393 júniusban vagy júliusban hazánk déli részén tartózkodott volna. Sőt maga e zárai utasítás is elárúlja, hogy nem írták 1393-ban, mert azt mondja, hogy a Diákovárott kötendő béke előtt már hosszabb ideig fegyverszünet (treuga) volt Zsigmond és Dabissa között. A fegyverszünet előtt háború szokott lenni. Már pedig Zsigmond utazásai előtt bizonyos, hogy ő 1393 őszénél előbb nem háborúskodott Dabissával. Ha tehát a háború s az azt követő fegyverszünet 1393 őszén történt, a végleges békekötésre szóló utasítás csak 1394 májusában keletkezhetett. A bosnyák háború és a diákovári egyesség időrendje tehát ez. 1393 augusztus 23. egyezkedés Hervojával, mintegy készületül a háborúra, 1393 október a dobori nagy ütközet, Dobor elfoglalása és fegyverszünet Zsigmond és Dabissa közt. 1394 május készületek a diákovári találkozásra. 1394 július 6—11. a diákovári egyesség. Nem meggondolatlanúl, hanem nagyon is sok fejtörés után tettem én a diákovári egyességet 1394 július 6—11-re és ha Hauschka is így tesz, műve sokkal érthetőbb lett volna. Du. KARÁCSONYI JÁNOS. RÁKÓCZI JENIKÖJI HÁZTARTÁSÁRÓL. A paszaroviczi béke megkötése után Rákóczi Ferencz körülbelül kétszáz főnyi kíséretével Drinápolyból Konstantinápolyba vonúlt s az 1718. évi szeptember elején rövid ideig az »erdélyi Aáz«-ban is lakott, 1 de már ugyanazon hónap második felében a Boszporuszmenti kis faluba, Jeniköjbe költözött, hol majdnem két évig tartózkodott. A jeniköji fejedelmi lakásnak semmi nyomát nem lehet ma találni. Valószínűleg csak faház volt, mely azóta már régen elpusztult. 1 Ez adatot Thaly Kálmán közli mostanában megjelent nagyérdekű munkájában, De Saussure Czézár törökországi levelei és feljegyzései Rákócziról. Budapest, 1909. 40 1.