Századok – 1909

Értekezések - PIVÁNY JENŐ: Magyar volt-e a Heimskringla Tyrkerje? 571

MAGYAR VOLT-E A HEIMSKR1NGLA TYRKER-JE. 573 Ha ez a nyolcz fejezet Columbus, Nagalhaes és társaik híres fölfedező útjai után foglaltatott volna írásba, alapos okunk volna hitelességükben kételkedni. E nyolcz fejezet azonban, sok helyütt szó szerint, a Flateyar Annall vagy Codex Flatoiensis-bői van átvéve, a melyről teljes bizonyossággal tudjuk, hogy két pap, Thordson Ion és Thorhalsen Magnus, foglalta írásba, kezdvén munkájukat 1387-ben és befejezvén 1395-ben. Ez pedig csaknem száz évvel Columbus első utazása előtt volt. 1 Ezért ezen nyolcz fejezetet is lényegileg hitelesnek ismerik el. * A kérdéses nyolcz fejezetben elmondott amerikai utazásoknak minket érdeklő része a következő : 2 Grönlandban az első normán telepet Vörös Erik alapította 986-ban, a mikor egy gyilkosság miatt kénytelen volt Islandból menekülni. Társának, Heriulfnak fia, Biarne, akkor Norvégiában időzött, s a mikor visszaérkeztekor megtudta, hogy apja Grönlandba utazott volt, elhatározta, hogy követni fogja. Hajóját északi szelek eltérítették útjától, s a mikor a vihar elmúlt, földet látott maga előtt, a melyen nem voltak hegyek, hanem erdőséggel borított apró dombok. Minthogy ez nem felelt meg Grönland leírásának, megfordult, a hajó bal oldalán hagyva a földet. Két napi vitorlázás után újabb földre bukkant, a mely lapos és erdős volt. Délnyugati széllel folytatva útját, egy harmadik földhöz ért, a mely szigetnek bizonyult és hegyei jéggel voltak borítva. Biarne itt sem szállt partra, hanem délnyugati széllel folytatva útját, négy nap múlva végre apja telepére, Grönlandba érkezett. Néhány év múlva Biarne ismét Norvégiában járt, és elmesélvén kalandjait, szemrehányásokat kapott, hogy az új földeket mért nem vizsgálta meg részletesebben. A mikor Biarne visszatért Grönlandba, Leif, Vörös Erik fia, megvette hajóját és azon — körülbelül az. 1000-ik évben — harminczöt emberrel a tengerre szállt, hogy a Biarne látta új földeket fölkeresse. »Velük vala egy ember a déli országból, a ki Tyrker-nek (török) nevezteték.« 1 Colombus 1477 február havában Bristolból Thulebe (Izland szigetére) utazott. Ott állítólag találkozott Eyolfson Magnus püspökkel, a ki előbb a helgafcli monostor apátja volt, a melynek őrizetében volt a Codex Flatoiensis, s a mely vidékről származtak eredetileg a vinlandi utazás szereplói. Ebből azt következtetik, hogy Columbus tudott volna róla, hogy a normanok a tizedik században Európától nyugatra új földet fedeztek volt föl. 2 Nem ismervén az izlandi, vagy ó-norvég nyelvet. Laing angol fordítását vettem alapul.