Századok – 1909

Értekezések - WERTNER MÓR: Az Árpádkori bánok. - III. közl. 555

AZ ÁRPÁDKORI BÁNOK. Meghatározások és helyreigazítások. — HARMADIK KÖZLEMÉNY. — VII. Határozatlan és czímzetes bánok. Számtalan okiratban szerepelnek olyan »bánok« is, kiknek tényleges bánságát nem ismerjük. Ez ki nem zárja ugyan annak a lehetőségét, hogy az illetők akkoron az előttünk ismert bánságok valamelyikét tényleg kormányozták volna, a mi különösen azoknál áll, kikkel már az Árpádok legrégibb korszakában találkozunk ; a XIII. század közepe óta azonban az ismert bánságok tényleges kormányzói mellett még annyi határozatlan »bán« merül fel, hogy azokat csak czímzetes (tiszteletbeli) bánoknak tekinthetjük. Ezeknél föltételezhetjük, hogy valamikor tényleges bánok voltak és hogy hivataloskodásuk megszűnte után is megtartották a báni czímet, valamint ezt a nádoroknál és vajdáknál is tapasztaljuk ; de lehetett elég eset arra is, hogy az illetők szereplésük előtt vagy azelőtt is csak al-bánok voltak, — hisz láttuk már a szlavóniai bánoknál, hogy az al-bánt az egyik okirat al-bánnak, a másik —különösen, ha későbbi időről szól — bánnak nevezi. Ilyen bánok a következők : 1. A legrégibb Miklós-nevezetűek. a) 1212. Miklós »bán« 1212-ben Abaúj vármegye főispánja, holott a tényleges (szlavóniai) bán akkor Katyisz nb. Mihály.1

Kétséget nem szenved, hogy az 1199—1200. évi tényleges (szlavóniai) bánnal és az 1205. évi nádorral, Szák nb. Miklóssal azonos. » Wenzel XII. 114., 115. 38*