Századok – 1909

Értekezések - PÓR ANTAL: Opuli László herczeg Magyarország nádorispánja - I. közl. 537

538 l'ÓK ANTAL. Opuli László uralkodása első adatát azon 1363 július 14-én kelt levélben találjuk, melyben bizonyítja, hogy Dirso de Schvorbischow Sbyczina nevű faluját (ma Zbitzko az oppelni kerületben) a soltészokkal és parasztokkal együtt eladta Rascliowi Stralnak 40 márkáért. De Stral irgalomból megengedte neki, hogy faluját, ha módja lesz hozzá, ugyanez áron visszaválthassa.1 Közben nagy viszály támadt egyrészt Lajos brégai (Brieg), másrészt László és öcscse III. Bolko, opuli berezegek közt, melynek okát és lefolyását Dlugoss így adja elő : Yenczel, a legniczi (Liegnitz) herczeg a brégai herczegség felét, testvére Lajos herczeg boszantására, eladta Boleszló sveidniczi herczegnek. Viszont a nevezett Lajos brégai herczeg, hogy az egyességtől, melyet közte és viszálkodó testvére Legniczi Venczel herczeg közt IV. Károly császár és cseh király kötött, szabaduljon, az opuli herczegek hátrányára, kiknek rokonuk, Sveidniczi Boleszló halála esetére a brégai herczegség felét örökül hagyta, ugyané herczegség főbb városait, Grothkow, Piczczen (Pitschen) és Kruczborg (Kreuzburg) városokat kétezer márkáért megvette. Az opuli herczegek, László és Bolko nagy igaztalanságnak tartván, hogy a brégai herczegség felétől Lajos herczeg irígykedése következtében elesnek, többszörös haddal támadtak a brégai herczegségre és annak tetemes károkat okoztak. Lajos brégai herczeg nem vette félvállra e kártevéseket, hanem ellent állott az Opuliaknak, mire a gyűlölség csekély szikrájából Ulászló opuli herczeget és Ziemovit mazovi herczeget, kikről tudja, — úgymond — hogy a katliolikus egyház terjedése szivökön fekszik, hogy elősegítsék a litvánok megtérését, és hitelt adjanak Dobrogostnak, c levelek hordójának. (Theiner, Polon. I, 561.) Föltűnt azonban nekem, hogy a pápa Nagy Lajoshoz intézett levelében azt írja, miszerint a litvánok az ő Lengyelországa szomszédjai és idősb Erzsébet egyenesen Lengyelország királynőjének czímezi. Kutattam tehát tovább és úgy találtam, hogy Dobrogost (Novodworski) mint krakói prépost 1370 előtt nem fordul elő, 1375-ben a krakói egyház dékánja, 1384-ban poznani püspök, 1394-ben pedig gnieznói érsek és mint ilyon 1402. szeptember 14-én halt meg. (Monum. Polon. hist. Vili, 36. seqq. — Eubel, Hierarchia Cath. I. az illető ezímek alatt.) Következőleg Theiner érintett levelét nem VI. Incze pápa Íratta 1355-ben, hanem XI. Gergely 1373 október 23-án. Sőt Dlugoss állítása szerint (Hist. Polon. III, 192.) Kázmér lengyel király, midőn első felesége halála után, kitől fia nem született, Krakóban, 1339 május 8-án tanácsot ült főbb embereivel a végett : kit jelöljön ki esetleges utódául ? voltak, kik László opuli herczeget ajánlották, mint a ki a régi lengyel királyok nemzetségéből származik. Habár Dlugoss ezen állítása nem sok valószínűséggel bír, nemcsak azért, minthogy Dlugoss ez esemény után, melyet kívüle senki más nem említ, egy századdal később írta meg Lengyelország történetét ; de azért is, minthogy az időben László herczeg 12—15 éves gyerkőcznél több nem lehetett : elvetendőnek Dlugoss ez állítását nem tartom. > CD. Siles. VI, nr. 30.