Századok – 1909

Tárcza. - Hivatalos értesítő - Választmányi ülés 1909. máj. 27-én 533

10 a banderialis hadszervezet idejében sem tett mindig eleget ; hazafiatlan tartózkodásával vitte a nemzetet Mohácshoz. Ma pedig, amikor az állandó hadseregek roppant terhei szinte a leroskadásig nyomják Európa népeit s a mienket is, az egyház még a katonai kötelezettség alól is kivonta papjait, nemhogy óriási vagyonából egyetlen fillért áldozna az ország védelmi költségeihez. T. vármegyei Azok az okok, amelyek az egyházi vagyon megalapítását előidézték, megszűntek. Azok a kötelezettségek, amelyeket az egyház e vagyoni jogok fejében vállalt, részben kijátszattak, részben feleslegessé váltak. Az egyházi vagyon fentartását tehát semmiféle ok nem indokolja többé. Ellenben igenis, ezernyi ezer ok indokolja, sürgeti, hangosan követeli, hogy az állami vagyonnak ez a holtan fekvő és meddő része, aktivvá tétessék és a gazdasági élet eleven testébe visszakapcsoltassék. Elszegényedett, pusztuló népünk e vagyonok életre keltésével, a gazdasági jólét föltételeit teremthetné meg és vele a szocziális nyomorúság ezer átkát rázhatná le magáról. Tekintsenek körül Uraim a hazákan ! Nézzenek oda, ahol népünk gyermekeinek bölcsőit ringatják. E bölcsök lakóinak V8

része öt éves kora előtt sirba kerül és sehol a világon nem gyártanak annyi gyermekkoporsót, mint ebben a hazában. Nézzenek oda, ahol népünk napestig görnyed abban a nehéz munkában, amelylyel ezer év óta vágja a bozótot a Kaukázustól idáig. Átlag csak negyven évig tart életük folyása Pusztító, szörnyű betegségek szántanak végig soraikban. És e betegek közül ezeren meg ezeren j ;

rnak vigasztalanul. Nincs kórház, mely befogadná őket, nincs szegényház, amelyben megpihenhetnének, nincs elég orvos, aki tanácscsal látná el. Negyvenezer őrült ember járkál szabadon az országban és nincs emberi könyörületesség, amely gondoskodni tudna róluk. Ellenben szerzetes kolostoraink hatalmas termeiben még mindig van hely a külföldiek befogadására, apácza-zárdáink lakossága egyre növekszik, a papság társadalmi és politikai befolyása egyre hatalmasabb arányokat ölt és amerre nézünk s amerre megyünk, mindenütt ott vannak a nyomai annak a hatalomnak, amely roppant vagyonokból eredt, azokból táplálkozik és amelylyel elállja útját a boldogulásnak. Időszerü-e ezek után a szekulárizáczió kérdése? Kell-e? Szükséges-e? Népünk, országunk megmentésének föltétele-e? Avagy csakugyan semmi egyéb, mint a béke megbontására, rossz szándékból, gyűlölködésből kidobott jelszó? ítéljen a tekintetes