Századok – 1909

Értekezések - LÁNCZY GYULA: Ki koholta a Sylvester-bullát? 495

496 LÁNCZY GYULA. Csak az emlékezeti apparátus egy functionális tévedésének, egy esetszerű, illusiójának — a melynek egyébként igen kitűnő memoriájú emberek is időnként ki lehetnek téve — vélem tulajdoníthatni, ha most — igaz, 12 esztendővel ama sorok írása és valószínűleg fejtegetéseimnek olvasása után — a fenti — képzeleti — állításra, egy egészen alaptalan imputatióra ragadtatta magát. Quod absit ! Isten mentsen, hogy még a főtisztelendő magyar püspöki "karnak vagy egyik tagjának, akár csak a XVII. század első felében, tehát ugyancsak régi időkre visszanyúló valamilyen koholmányi részességét, avagy szándékát merje, akár csupán conjectura gyanánt a jelenkornak, a mának egy igénytelen profán gyermeke felvetni, a falra festeni. A történet-kritikai gondolkodásnak teljes hiánya, mely egész közéletünknek, úgy mint történelmi munkásságunknak egyik sajátlagos jellemvonását képezi s e helyett a tekintély-imádat és — újabb időkben — a felekezeti érzékenység erős túltengése az ilyetén téves feltevés elleni tiltakozásra egyenest reá kényszerítenek. De az ilyen téves imputatio különben magának az alapkérdésnek tárgyilagos felderítése és megoldása munkáját és végleges sikerét hátráltatja, koczkáztatja. Mert a kutatást eltereli a nyomról, a melyet egyik vizsgáló vagy érdeklődő feltalált vagy czélravezetőnek gondolt. A XVII századi magyar püspöki karról vagy annak valamely tagjáról sohasem volt szó a koholmány szerzői sorában — és hasonló czélzás sem történt, esélyszerű lehetőség sem érintetett fentidézett, első nyilatkozatomban. Azóta további kutatásokról adtam hírt e tárgyban, a Sylvester -bullának alkatelemei és netaláni adatszerű alapvetéséről : vájjon találtatnak-e a római Curia levéltári anyagaiban, állagaiban ? Erre vonatkozott közleményem a Történelmi Társulat s a Századok ama füzetében és ünnepies kiadványában, mely a Szent István király Emlékezete czímű (1901.) külön kötetben is megjelent. (»Vatikáni Anyagok Magyarországnak szent István király által pápai hűbérül való felajánlásához.«) Ebbeli fejtegetéseimet azon kijelentéssel vezettem be, hogy ezeket elől idézett kiadványom kapcsán és a bulla-koholmány szerzőségére vonatkozólag éveken keresztül folytatott kutatásaim egyik adaléka gyanánt bocsátom közre. Bárha e közlések a szerzői személyazonosítás kérdésével nem foglalkoztak, mégis odavetőleg utaltak Inchoffer atya munkásságára (40. lap). Ellenben az 1903. évi (április) Rómában lefolyt nemzetközi történettudományi congressuson a szóban levő bulla-koholmány-