Századok – 1909

Értekezések - WERTNER MÓR: Az Árpádkori bánok. - II. közl. 472

488 DR- WERTNER 5IÓR. 3-án Istvánunk már nem Szörényi bán, hanem az ifj. király étekfogómestere ; 1263 után sokáig nem hallunk róla semmit ; csak 1273 május 12-től május 29-ig akadunk reá mint tárnokmesterre. 1275 október 13-án Barsmegye főispánja ; 1275 deczember 2-tól 1279 márczius 13-ig étekfogómester és a mellett 1275 deczemberétől 1276-ig bányai, barsi és szolgagyőri főispán ; 1277-től 1279-ig pedig még Pozsonymegye főispánja is. Ezután mitsem hallunk felőle s így valószínű, hogy 1279 után nem is élt. Hogy fiörököst nem hagyott maga után, az a körülmény is bizonyítja, hogy Hontmegyében lévő palásti birtokát fivére fiainak hagyományozta. 7. (II.) Lőrincz. 1263. Bizonyos Lőrincz 1242-től 1252-ig erdélyi vajda és a mellett 1251-től 1252-ig Valkómegye főispánja. Ezt küldte vala Béla király a tatárok elvonulása után Erdélybe, hogy a szétugrasztott lakosokat összegyűjtse és a király nevében az ország zilált viszonyait rendezze. 1252 után sokáig nem akadunk nyomára, csak 1265-ben mondja V. István, hogy Lőrincz volt erdélyi vajda az ő tárnokmestere. Ebből pedig kitűnik, hogy Istvánnak 1263 május 3-án szereplő tárnokmestere és Szörényi bánja Lőrincz a volt vajdával azonos. Miután 1266-ban más a tárnokmestere, 1268-ban más a Szörényi bán és 1270-ben Lőrinczről már mint nem élőről van szó, világos, hogy 1265 és 1268 között halt meg.1 Egyetlen fiát ismerjük, Lőrinczet, a kire még visszatérünk. 8. Csák nb. Ugrón. 1268., 1275. 1263-tól 1268-ig nem ismerünk Szörényi bánt. 1268-ban találjuk, hogy az ismert Csák nb. Pózsa fia Ugrón »Banus de Sceurin ex dileccione . . . Regis Hungarie« 2 nógrádmegyei petényi birtokát, tisztjének Zsadány nb. Dénesnek adományozza. Azt, vájjon megelőzte-e a következő Sándort a báni hivatalban (mert mindketten szerepelnek egy évben), nem tudjuk ; kár, hogy az Ugronról szóló okirat a király nevét nem mondja meg, mert a hatvanas években előforduló bánok V. István emberei voltak, » Knauz I. 485. a Wenzel III. 192.