Századok – 1909

Értekezések - THALY KÁLMÁN: A lőcsei fehér asszony 449

452 THALY KÁLMÁN'. jutott a császáriak kezébe, sőt császári iratok is igazolják a dolgot. A mikor tehát ott jártam a Szepességben, arról beszéltek nekem, hogy törököket bocsátott be a lőcsei várba, csak én világosítottam fel azután őket és a Századok 1872. évi évfolyamában meg is írtam, hogy ez a császáriak bebocsátása volt és hogy ez azon tettek végrehajtására vonatkozik, a melyeket Rákóczi fejedelem memoire-jaiban érint, hogy t. i. azon az ajtón bocsátották be nem a törököket, de a németeket titokban. És én, a ki a várerődítéshez is értek, — tanulmányoztam a középkori várerőditést — bátran állítom, hogy a hely éppen alkalmas arra. Ott a dupla fal, az úgynevezett fausse-braie erődítés van, a hol leereszkedhetnek kívülről a széles, mély, de nem vizes árokba a létrákon, ott még meg kell hágniok a fausse-braie-t és azon a másik falon, a melyik a fausse-braie-től vezet a városba, ott van ez az ajtó és erre az ajtóra van festve a nőnek alakja, azóta többször megújítva ugyan, mert bár védett helyen van, annyira a mennyire az idő viszontagságai mégis ártanak neki. A fausse-braie arra való, hogy az ellenséget egyszerre kéthárom vonalból is lehessen támadni. Mögötte fent is egy sortűz áll, lent is egy sortűz és kettős védelmet ad. De az a baj, hogy igen nagyszámú helyőrségre van szükség. Ezt a fausse-braiet használták fel azután arra, hogy a németeket ezen a titkos ajtón bejuttassák. Azonban mikor ezt konstatálom, hangsúlyozom, hogy ez nem rege ; a Rákóczi memoire-jaiban foglalt idevonatkozó megjegyzések megfelelnek a valóságnak. Ezt érintettem már a Századok 1872-iki évfolyamában is, de minthogy ez levéltár-kutatásról szóló jelentés volt, az idézeteket nem tettem úgy oda, a hogy oda szokta az ember tenni, mikor történelmi dolgozatot ír. Azonban szó szerinti idézeteket igenis tettem a városi jegyzőkönyvekből stb. Ez költötte fel figyelmemet és gyűjteni kezdtem erre a Korponainé Géczy Juliára, mint rendkívüli asszonyra vonatkozólag az adatokat. Akkortájban történt, hogy Kazinczy Gábor, az ország egyik legnagyobb szónoka, a ki mint tudjuk, sokoldalú műveltségű férfiú volt, a nagy Kazinczy unokaöcscse, a ki történelmi tanulmányokkal is foglalkozott, elhalván, örököseinek