Századok – 1909

Történeti irodalom - Takáts Sándor: A magyar gyalogság megalakulása. Ism. A–E. 425

432 TÖRTÉNETI IRODALOM. Es most nézzük azt a tendentiát, a mely mindig előviláglik, mikor a szerző a hadsereg szervezetéről ír. E fejezetekben sohase a szervezet ismertetése a fő, hanem annak kimutatása, milyen rossz dolga volt a magyar katonának : sohase fizettek neki és »belőlük többet pusztít el a nyomorúság és az éhség, mint az ellenség fegyvere !« (VI. 1.) 1 Ez az a pont, a miről föltétlenül részletesebben kell beszélni. Kétségtelenül csak adatok alapján és ez alkalommal kétszeresen kell sajnálkozni rajta, hogy a nagy apparatussal készült munka egyelőre elhagyja sokat hangoztatott új irányát és nem szedi elő levéltári bizonyítékait, noha a magyar gyalogság fizetéséről, mint említettük, még külön fejezetet is ad (243—312. 1.). Az Előszó állításai annyira kategorikusak, hegy azt lehetne gondolni, miszerint adatok alapján épülnek fel kijelentései. Sietünk megjegyezni, hogy nemcsak a katonai fizetések és kiadások jegyzékére gondolunk, a hol utóvégre eléggé megvan a teljesség, hanem úgy gondolom, hogy valamivel mégis csak igazolni kellene ilyen állításokat : »a magyarországi jövedelemből mindenféle czélra jutott, csak a magyar katonának nem (VI. 1.)«. Ennek bizonyítására elégtelen a kiadási jegyzék közlése, mert a jövedelmet is ismernünk kellene, hogy ilyen kijelentést tehessünk. Sajnálni kell, hogy a könyv sohasem közli a bevételek listáját is ugyanakkor, mikor a katonai kiadásokat felsorolja és így meg kell elégednem azzal, hogy a saját adataimra hivatkozom. Egy 1549-ből való költségvetés 2

szerint ez évben, tehát béke idején a király bevétele volt az adóból 130.000 magyar frt, a kiadása a végek védelmére csak zsoldban 493.472 frt (nem számítva a hadi felszereléseket, a mit a jegyzék 100.000 frt-ra tesz), azaz maradt deficit, melyet a jelentés szerint »oportet aliunde suppeditare« 363.472 frt. Elismerem, hogy a királynak nemcsak az adóból voltak bevételei, de viszont azt is el kell ismerni, hogy nemcsak a végek védelmére voltak kiadásai és így a végeredmény aligha változott. Egy másik adatom az állandó katonaság beczikkelyezésének az évéből, 1715-ből való. Ez évben a katonaság költsége kitett 5,621.577 frt 45 kr-t,a az adó 2,400.000 irtot.4 Itt a deficit többet tett ki 3,000.000 frt-nál ; az országgyűlés nem is habozott hozzátenni : vegye meg a hiányt ő felsége többi országainak jövedelméből.5 1 Kár, hogy ez az új felfogás így teljesen értéktelen, mert számadatokkal kellene igazolni. 9 Országos Levéltár. Liber instruetionum. I. 9—14. 1. 3 Hadi levéltár. 1715 deez. 501. Exp. 1 U. o. 1715 jan. 458. Exp. 5 Országgyűlés felterjesztése a királyhoz 1715 jún. 15-ről. De pecuniario eiusdem militiae stipendio iam extrema miserae plebis egestate