Századok – 1909

Értekezések - TÁRCZY KÁROLY: A czéhrendszer Munkácson 16

36 DR. TÁIiCZY KÁROLY. hetett. Azonkívül minden hamvasra leereszthetett négy-négy bőrt. Ha azután kikészült, »az egyiket szabad volt kiszabnia, ez alá ura tartozott tappal, béléssel és azzal, a mi hozzá tartozandó«. Midőn a mester talpbőrt készített, az inasnak meg volt engedve, egy nyári borjúbőr leeresztése. »Mívelés« 1 közben a feldolgozás fele haszna az ő jövedelmét tette, fele az asszonyáé volt. Jogai közé tartozott még az is végül, hogy szombaton este, ha nem restelte, a magáéból magának dolgozhatott. Kezességet rendesen két mester vállalt, néha 50 Rfrtig is. Mikor így a beszegődés megtörtént, felolvasták előtte kötelessé­geit is, melyeket ennyi jog ellenében készséggel teljesíthetett. À hamvashoz naponta szorgalmatosan hozzálátott, azt kétszer felhányta, s urának mindenekben szavát fogadta. Mikor ura valahol múlatásban vala, tartozott lámpással utána menni és hazakísérni. »Azonban valamit az ura parancsol, akár vár­műre, akár szőlőben, meg kell cselekedni.« Ehhez járult a csiz­madiáknál az is, hogy gazdájának részaratással tartozott.2 Az artikulusok azután nem részletezik bővebben, de annál többet és érdekesebbet mond az inas-szabályzat, mely egész napi teendő­jét az öltözködéstől, mosdástól és imádkozástól kezdve elmagya­rázza. A fő az, hogy ne várja az ösztökélést, hanem keressen magának foglalatosságot, mert »ha dolgaidat — úgymond — elmúlatod, a mit kapsz, senki se veszi le rólad.« (Cs. 5. p.) »Szó­szaporító ne légy, másokat ne kisebbíts, s ha valahová elkül­denek, egyik lábad a háznál, a másik, a hová küldenek, ottan légyen.« »Mert, ha későjárásod miatt a májszteredtől megkínoz­tatol, emlékezzél meg róla, hogy azt megérdemelted«. (Cs. 6. p.) A tímár-szabályzat azután így folytatja : »Gazdasszonyod lábát minden szombaton megmosd térdig, de feljebb ne nyúlkálj.« (8. p.) »S ha mindezt nem teszed, megbüntettetel a cseres lapáttal.« A szabályzat utolsó pontját is ide iktatom, mint a mely világot vethet a tagok szellemi gyarapodására is. »Keményen meg­parancsoltatik az is, hogy vasárnap vagy akármilyen ünnep­napokon, a midőn ráérsz, tanulni, olvasni, imádkozni kell. Ha azonban az idő nem engedi, tehát szivedben munka közben is. Ügy az Isten is megáld, és kedves leszel az emberek előtt. Mire az Isten segéljen, kívánjuk.« így csepegtették lelkébe a köteles­ségtudást, az önművelődés hasznát, a vallásosságnak, az erköl­csösségnek és jónak szeretetét. így töltötte el apródéveit. S ilyen körülmények közt nem is csoda, ha nem kellett rossz bánásmód 1 Azaz feldolgozás és nem készítés. ! De nem ingyen, mint ahogy Szádeczky e i líti. Mert első évben ugyan semmit sem kapott, de a másodikban már harmadában, a harma­dikban pedig felében aratott. Szádeczky, 44. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom