Századok – 1909
Kisebb közlemények - Pór Antal: Újabb regesták Küküllei János a Nagy Lajos történetírója életrajzához 422
422 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 42 1 Henrik franczia király olyannyira figyelemmel kísérte ez eseményeket, hogy Szulejmán szultán legelőször Henrik király leveléből értesült János Zsigmondnak és anyjának visszatéréséről. »Magas Portámnál levő követed jelentette, — írja Szulejmán a franczia királynak,1 — hogy János király fiának a neki adományozott helyek magas fermánom követelménye szerint már átadattak.« E hírre Szulejmán szultán a budai beglerbéget felszólította, hogy sürgősen jelentse, vájjon csakugyan visszatért-e a királyfi Erdélybe ? A budai beglerbég jelentése megerősítette a franczia követ tudósítását2 s ezzel György barát egyesítő munkája végleg megsemmisült, a franczia-török szövetség politikája elérte czélját, mert Erdély hosszú időre külön országgá alakúit. DR. KARÁCSON IMRE. ÍJJABB REGESTÁK KÜKÜLLEI JÁNOS, A NAGY LAJOS TÖRTÉNETÍRÓJA ÉLETRAJZÁHOZ. Márki Sándor, kedves atyámfia a Századoh folyó évi 247. lapján figyelmessé tett dr. Dékáni Kálmán érdemes művére, melyben a küküllei főesperes krónikájának pontos fordítását adja, bevezetésül terjedelmes tanulmányok alapján életét megírja, művét ismerteti és méltatja. E munka oly kiváló helyet foglal el a magyar Anjou-kori irodalomban mind eredeti tartalmára, mind földolgozására nézve, hogy nem kételkedem, legközelebb megéri a második, bővített kiadást, a mi mind a műnek, mind szerzőjének hasznára válik. Dékáni úr ugyanis nincs egészen megelégedve a gondos utánlátással elért eredménynyel, és mindenesetre készséggel fogad némely pótlásokat, milyenekkel föntebb jelzett ismertetésében Márki Sándor is kedveskedett neki. Legyen szabad csekélységemnek, ki a Küküllei János életébe vágó adatokat föl-följegyezgetem, jegyzeteimet e helyt szintén közölni s azokat a nagyérdemű szerző szíves figyelmébe ajánlani. Ügy látszik, elkerülte Dékáni úr figyelmét a három oklevél a Zichy-Okmánytár IV. kötete 262., 265. és 272. lapján, melyekben Küküllei János Canonicus et Vicarius ecclesie Strigoniensünek czímezi magát 1383 végéig. Alighanem elnézte azt is, hogy a Turul 1897. évfolyama 18. lapján kiadtam Küküllei pecsétjét 1365 szeptember 15-én Esztergámban kelt leveléről, melyen Miklós érsek vicariusá-1 Szulejmán levele a franczia királyhoz a Diván-i Humájunban. 3 »Követed jelentését a valóság szerint tudatta« írja a szultán a fentebbi levelében.
