Századok – 1909

Értekezések - WERTNER MÓR: Az Árpádkori bánok. - I. közl. 378

AZ ÁRPÁDKORI BÁXOK. 393 váltakoznak az országnagyok. Midőn 1222-ben András király és Béla trónörökös közt kibékülésre került a dolog és ez év végén mindkét pártbeli emberek kerültek az országnagyok sorába, a báni méltóságot bizonyos Salomo zalai főispán kapta, kivel mindkét állásban 1224-ig találkozunk.1 E Salomo atyja, Miska comes, Gertrud meggyilkoltatása után Béla trónörököst saját házába vette s magánál tartotta, míg András király vissza vehette. Ezért megkapta Miska 1213-ban Vasmegye főispánságát, fia Salomo pedig (1211-től 1214-ig) a királyi tárnokmesteri és a bácsmegyei főispáni állást. 1214-től 1225-ig nem szerepelt az országnagyok sorában ; 1222-ben — mint Bélának hívét — kinevezték országbíróvá és Mosonmegye főispánjává, de még ugyanazon évben bán és zalai főispán lett. 1225 után elvész a nyoma ; 1244-ben róla már mint nem élőről van szó. Neje, Alice, franczia származású leány, Jolán királynéval jött Magyarországba, hol Batisz országbíró és mosonmegyei főispánnal kelt egybe. 1220-ban már Batisz neje s akkor az András királyfi nevelése körül szerzett érdemeiért egy valkómegyei birtokot kap. Batisz halála után (ez 1237-ben már nem él) fentebbi Salomo, ki röviddel Batisz után a mosoni főispánságot kapta, vette nőül az özvegyet ; meddig tartott e házasság ? nem tudjuk ; 1244-ben találjuk, hogy Alice harmadik férje, Bajóti Nagymartoni Bertrand» neje nevében az ennek első férjétől, Batisztól, adományozott valkómegyei hedrei birtok iránt a Miskócz-nembeliek ellen pört indított ; hogy ez Alice egyúttal Salomo bán özvegye, ezt az illető okirat 2 világosan megmondja. Salomo birtokviszonyairól annyit tudunk, hogy a veszprémmegyei vázsonyi birtokát végrendeletileg azon feltétellel ruházta át Kopasz András nevű tisztjére, hogy ez a keresztes hadjáratról szóló fogadalmát helyette beváltsa. Származására nézve felvilágosítást ad azon körülmény, hogy Lőrincz (nem Lucius) fia Faj szí Miska saját, úgy mint fivérei nevében 1207-ben elismeri, hogy a tihanyi apátság tőlük a veszprémmegyei Vámosban egynéhány telket vett. Miután Miska azon »Örsi« Miskától megkülönböztetendő, ki 1227-ben még él, és kinek Mihály és Absa (== Absolon) nevű fivérei vannak, Salomo atyjában csak Fajszi Miskára tudunk ráismerni.3 Salomo esetleges utódairól nincs tudomásunk ; a legnagyobb valószínűség a mellett szól, hogy gyermektelenül halt 1 Fejér III. 1, 295., 458. VII. 1, 211. (hol tévesen bácsmegeyi főispánnak van nevezve) Hazai okmánytár V. 10. Wenzel I. 197. VI. 420. (441.) VII. 167., 439.) XI. 175. « Wenzel VII. 167. » Wenzel VI. 320 ; v. ö. még Turul 1901. évf. 17—18. századok. 1909. v. füzet. 27