Századok – 1909
Értekezések - TÁRCZY KÁROLY: A czéhrendszer Munkácson 16
32 DR. TÁIiCZY KÁROLY. meg nem jelent, 2 Rfrtot fizetett. De megbüntették azt is, a ki a megtiszteltetés elől kitért, s a czéhmesterséget nem fogadta el. Ez esztendeig mesterségét nem folytathatta.1 A czéhmester helyettese volt az alczéhmester. Mindketten a czéh igazságára megesküdtek, hogy »a többi mesterek tőlük függjenek és hozzájuk hallgassanak«. Felesküdött még a nótárius, az atyamester, a két bejárómester s a két szolgamester is.2 (Art. regi I., II.) A főczéhmester kötelessége volt a czéh vezetése és irányítása. Ö a czéh összes határozatainak végrehajtója. Maga azonban sohasem bíráskodott, legfeljebb akkor, ha műlátás alkalmával valakit hibájáért megbüntetett. Ezt, t. i. a bíráskodást, mindig a 12 hütös mesteremberrel tartott gyűlésen vagy a közgyűlésen eszközölték, s ennyiben megint különbséget találok a Szádeezky véleményével szemben, mely szerint a bíráskodást a czéhmester végezte.3 Az alczéhmester tiszte és kötelessége nincs a czéhlevélben körvonalazva. Tudjuk azonban, hogy feje volt a kisezéhnek, melybe öt-hat évig a fiatal mesterek tartoztak, míg a szolgamesterséget, mely közöttük soros volt, 4 le nem szolgálták. Eskümintája szerint az is tiszte volt, hogy a mívszereket megvizsgálta, s ha valami hibás vagy égett bőrt talált, azt a főczéhmesternek bejelentette, ki azután a szükséges intézkedéseket megtette. Ezt a feladatát a két szolgamester társaságában végezte, kik felszólítására kötelesek voltak vele menni. Ezeknek, mint a kisezéh két legidősebb tagjának, különben is kötelességük volt minden vasárnap 5 a főczéhmesternél megjelenni, ott segédkezni, s a gyűlésen vagy más alkalommal (forgandó) asztalra kerülő borra gondot viselni, és ott lenni ilyenkor, »valameddig egy öreg mesterember ott lészen«. Ha ezen kötelességét elmúlatta, büntetése egy pint bor volt, a fazekasoknál pedig két Rfrt, mely összeget — elég jellemző — a két legszegényebb tanoncz között osztották el. A szolgamesteri terhes hivatal alól csak az ' Legalább így szól a régi T. Art. I. 1 Rfrtot fizet. Cs. régi I. 2 Esküformáik megvannak. Mind itt nem közölhetem. Mint legjellemzőbbet, közlöm a varga czéhmester esküvésének formuláját »(Főczéhmester hiti formája) : Esküszöm az élő Istenre, a ki atya, fiu, szentlélek telyes szentháromság. Egy bizony örök Isten. Az ón igaz hitemben, hogy ezen főczéhmesteri hivatalt, melyet felvállaltam és ímé meg is esküszöm, hogy a mi ezen nemes czéhnek hivatallyát illeti, teljes tehetségem szerént szolgálom és véghez is viszem, fére tevén atyafiságot, szeretetet, barátságot, félelmet, hanem minden úton, vizén járóknak, árváknak, özvegyeknek, jövevényeknek, egy szóval valakiknek ezen nemes czéhünknek szolgálattyát kívánják Isten segedelmébűl, tellyes tehetségembűi szolgálok. Isten engem úgy segéllyen. Amen.« » Szádeezky i. h. 37. 1. * Fazekas, 1801. decz. 3. 7. p. 5 A cs. Art. szerint minden szerdán, és ez csak egyről tud.
