Századok – 1909

Értekezések - KARÁCSONYI JÁNOS: Ki koholta a Sylvester-bullát? 361

KI KOHOLTA A SYLVESTER-BULLÁT ? 373 jogi kitüntetéséről, a melynek igazolása végett később az egész Sylvester-bullát összeütötte. De véleményem szerint nem ekkor, hanem inkább 1635-ben készült a bulla, mert akkor annak elkészítésére Tomkót saját érdeke is sarkalta. 1550 tájától kezdve ugyanis a magyar főpapi karban sajátságos egyházjogi vélemény kapott lábra. Ez egyházjogi vélemény röviden az volt, hogy a megkoronázott magyar király nemcsak kijelöli a kath. püspököket, hanem egyházi felhatalmazást is ad nekik, úgy hogy a magyar püspökök a kinevezés után mindjárt kormányozhatják egyházmegyéjüket s csak a felszentelés elnyerése végett kell magukat az apostoli széknél bejelenteni. Kényszerítette a magyar főpapokat ez egyházjogi tétel elfogadására a szükség, mert sok ideig szegénységük és egyéb akadályok miatt nem tudták kinyerni Rómában a megerősítést és a szükséges egyházi felhatalmazást. De meg rábírta őket ennek elfogadására Verbőczy és főleg Szent István életrajza is. Hartvik művét — mint már kimutattam — legelőször a székesfej érvári egyház egyik kanonokja bővítette ki s ugyanő Szent István egyes, az apostoli szék beleegyezésével véghezvitt intézkedéseit annak tulajdonította, mintha a pápa a koronaküldés alkalmával Szent Istvánnak egész külön egyházjogi felhatalmazást adott volna.1 Különösen volt ennek a bővítőnek elbeszélésében egy kis rész, a mely később nagy félreértésre adott okot. E rész így szól : >>Quapropter dispositioni eiusdem.. . ecclesias Dei simul cum populis utroque iure ordinandis reliquimus.«2 Már III. Incze pápa észrevette, hogy e mondat félreértésre ad okot, s azért 1201-ben csak úgy engedte meg Szent István életrajzának felolvasását a templomokban, hogy e részt belőle ki kell hagyni : »amoto articulo, quo dicitur, ipssum utroque iure de ecclesiis disponere potuisse«.3 Csakhogy e rendeletet nem hajtották egészen végre. Két kézirat készítője kihagyta, egy pedig elváltoztatta ugyan e szavakat, de benne maradt a többiben, s innen átment a papi zsolozsmákba, átment a dicsőítő énekekbe.4 Sőt a miről a székesfejérvári kanonok nem is álmodott, ezen csupán Szent Istvánnak tulajdonított egyházjogi felhatalmazást utóbb ki akarták terjeszteni minden királyra, úgy hogy ne csak névleg legyen apostoli, hanem valósággal is rendelkezzék az egyházakkal, püspökökkel > Századok, 1901. 1000—1001. stb. 1. 2 H. H. Fontes D. I. 44. » ü. o. II. 303. 1. 1 U. o. I. 45, 13. jegyzet. Dankó : Hymnarium, 212—216. 1.