Századok – 1909

Kisebb közlemények - Zsatkovics Kálmán: Szolgabíró 320

320 KISEBB KÖZLEMÉNYEK. 320-5-én Szamosközynek Páduából Kovacsóczyhoz irt levelében már említés történik róla. Ezekben voltam bátor megtenni tárgyilagos észrevételeimet a Szamosközy-dolgokban Veress Endre és Vass Miklós dr. közle­ményeire. DIS. BAGYARY SIMON. »SZOLGABÍRÓ«. Wertner Mór a Századok február havi füzetében 1 e czímen meg­jelent közleményében azt írja, hogy a »judex nobilium« elneve­zéssel legelőször 1280-ban találkozunk, a »judices servientium«-ra pedig egy 1332. évi adatot idéz. E közleményre vonatkozólag két helyreigazítást is vettünk. Dr. Török Pál tagtársunk hivatkozik egy, az Erdélyi Múzeum 1907. évfolyamában megjelent rövidebb dolgozatára, hol azt írja, hogy »a szolgabírák (iudices nobilium) kifejezéssel először 1254-ben talál­kozunk, midőn IV. Béla a székesfehérvári egyház jogait szabályozza s rendeli, hogy ennek népei felett se a nádor, se valamely vármegyé­nek szolgabirái ítélni ne merjenek« (Endlicher, Mon. Ar p. 485. 1.). 1264-ben a hantai káptalan a zalai »magistratus« egy szolgabírójá­nak felszólítására küldi ki egyik tagját, hogy egy birtokfelosztásnál segédkezzék (Wenzel III. 116.). Ellenben a iudex servientium-ra nem tud példát idéziú, noha fölteszi, hogy ez az elnevezés már az Árpád-korban közkeletű volt. A másik helyreigazítást dr. Hóman Bálint tagtársunk küldötte be, ki szintén megemlítvén az 1254. évi adatot, arra nézve, hogy a iudex servientium elnevezés is használatban volt, Balássy Ferenczre hivatkozik. Ugyanis Balássy említi, hogy »régi okleveles elnevezés szerint iudex servientium regalium-nak neveztettek a bírák« ( A megye és várispánság 17. 1.). Ugyancsak említi ezt Timon is jogtörténetében. Valószínűleg mindketten ugyanazon egy oklevél alapján szóltak a -dologról. 1 Lásd a 155. lapon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom